„Túlvilági ajándék a barátomtól” – Marton Róbert Scherer Péter szerepének átvételéről
„Ezt a szerepet nagyon hálás szívvel fogadom tőle, szinte túlvilági ajándékként, a barátomtól” – mondta Marton Róbert, aki Scherer Péter halála után csatlakozott Az ötödik lépés című darabhoz. A színész a függőség természetéről, az alkoholizmus határainak felismeréséről és a hit szerepéről is beszélt.
Marton Róbert szerint szinte bárki ismeretségi körében akad valaki, akinek problémája van az alkohollal. A kérdés az, mikor válik ez akkora gonddá, hogy segítséget kell kérni. Felidézte: vidéken nőtt fel, egy kis faluban, ahol az alkoholfogyasztás a mindennapok része volt. A Covid idején érezte, hogy könnyű lenne belecsúszni a függőségbe, de amikor vissza kellett mennie dolgozni, ez megállt.
Az Anonim Alkoholisták tizenkét lépésből álló programjában a hit és az egyénen túlmutató erő elfogadása is fontos szerepet kap. Marton Róbert elmondta: teljes mértében tudott kapcsolódni ehhez, bár szemérmes a saját hitéről beszélni. Úgy véli, egy mély alkoholizmusból nehéz úgy kijönni, hogy az ember ne higgyen valamiben.
Arra a kérdésre, hogy a függőségről szóló előadások illeszkednek-e egy tágabb színházi tendenciába, azt válaszolta: az elmúlt öt-hat évben szinte csak mentális problémákat középpontba állító darabokban szerepelt. Szerinte ez addig marad hangsúlyos, amíg van rá társadalmi és nézői igény.
A próbák Scherer Péterrel kezdődtek, halála után Marton Róbert vette át a szerepet. Azt mondta: igyekezett függetleníteni a szerepet attól, ami közben történt, évek óta közeli kapcsolatban állt ugyanis Scherer Péterrel. „Jobban örültem volna, ha ezt Pepe csinálhatja” – fogalmazott. Hozzátette: a szerepet hálás szívvel fogadja, szinte túlvilági ajándékként a barátjától.
