Amit az Orbán-kormányok a külföldiektől visszaszereztek, azt Magyarék újra eladhatják
A 2010 után hatalomra kerülő Orbán-kormány gazdaságpolitikájában fokozatosan megjelent az az elképzelés, hogy bizonyos stratégiai ágazatokban növelni kell az állami, illetve tágabban a magyar tulajdon arányát. Orbán Viktor 2016-ban négy területet emelt ki, ahol szerinte fontos a hazai tulajdon erősítése: a médiát, a bankrendszert, az energetikát és a kiskereskedelmet. Ez már nem egyszerűen privatizációstopot jelentett, az állam vevővé vált.
Az egyik első látványos elem 2011-re esett: a magyar állam visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftegaz tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagot 1,88 milliárd euróért. A vételárat a korábban lehívott IMF-hitelből finanszírozták. A tranzakció 2011 júliusában zárult le, ezzel az orosz társaság kiszállt a Molból, a részvénycsomag pedig ismét magyar állami tulajdonba került.
2013-ban az állami MVM megvásárolta az E.ON magyarországi földgázkereskedelmi és gáztároló érdekeltségeit. A tranzakcióhoz kapcsolódó jogszabály legfeljebb 875 millió eurós vételárral és a készletekre további legfeljebb 90 milliárd forintos fizetési kötelezettséggel számolt. A szándéknyilatkozatot Orbán Viktor és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója 2012. november 30-án írta alá. A tranzakció lezárultával ismét hazai társaság üzemeltetésébe került a 2,17 milliárd köbméteres zsanai, a 340 millió köbméteres pusztaedericsi, az 1,64 milliárd köbméteres hajdúszoboszlói, valamint a 280 millió köbméteres kardoskúti földgáztároló.
Orbán Viktor 2013 februárjában úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az E.ON helyett Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért. Hozzátette: elfogadhatatlan volt, hogy a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik legfontosabb kérdést olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő.
Az energetika mellett a bankrendszer jelentette a másik kiemelt területet. Orbán Viktor 2012-ben azt a célt fogalmazta meg, hogy a magyar bankrendszer legalább fele hazai tulajdonba kerüljön. Az állam szerepet vállalt a takarékszövetkezeti rendszer átalakításában, majd állami tulajdonba került a Budapest Bank és az MKB is. Az állam 2016-ban 15 százalékos részesedést vásárolt az Erste Bank Hungaryban 38,9 milliárd forintért, amelyet később 87,5 milliárd forintért értékesített az osztrák anyabanknak.
A távközlésben a Vodafone Magyarország 2023-as megvásárlása 660 milliárd forintos tranzakció volt. A 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária 51 százalékos, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos közvetett tulajdont szerzett. A Telenorból, amely utóbb a Yettel nevet kapta, az állam kiszállt.
Az állami tulajdonpolitika szimbolikus csúcspontja a Budapest Airport visszavásárlása lett. 2024 júniusában a Corvinus és a francia Vinci Airports közösen vásárolta meg a repülőteret működtető társaságot. A magyar állam részesedése 80 százalék, a Vincié 20 százalék lett. A teljes részvényértéket 3,1 milliárd euróban határozták meg, amelyhez a Vinci közlése szerint 1,2 milliárd euró nettó adósság társult. A repülőtér 2025-ben 19,63 millió utast regisztrált, ami 11,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A Tisza 2026-os választási programja kevés konkrétumot tartalmaz arról, milyen jövőt szán az elmúlt másfél évtized alatt kialakított állami vállalati portfóliónak. Kapitány István, a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai felkészülésének vezetője 2026 januárjában arról beszélt, hogy szerinte az államnak elsősorban az alapvető közszolgáltatások működtetésére kellene koncentrálnia. Úgy fogalmazott: nem az az állam dolga, hogy luxusberuházásokra vagy repterekre költse a polgárok pénzét, miközben az alapvető szolgáltatások összeomlanak.
A kormány 2020-ban azt közölte, hogy az állami vagyon nyilvántartási értéke a 2010-es 11 650 milliárd forintról 17 743 milliárdra nőtt, ami 52 százalékos nominális emelkedést jelentett. A 2026-os kormányváltás egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen szerepet szán az új gazdaságpolitika az államnak, és hogy a 2010 és 2026 között kialakult tulajdonosi modell felülvizsgálatára sor kerülhet-e.
