Az FTC a pályán szárnyal Európában, itthon az asztal mögött vív csatákat
A Ferencváros helyzete egyszerre mutat sportszakmai sikereket és komoly háttérvitákat. Miközben a csapat veretlenül, nyolc selejtezős mérkőzéséből hatot megnyerve jutott el az Európa-liga főtáblájára, és 3-1-es győzelemmel kezdte meg az alapszakaszt a Celtic ellen Glasgow-ban, a klub a Fradiváros-ügyben csaknem 25 milliárd forint és kamatai visszafizetésének követelésével néz szembe.
A Belügyminisztérium közlése alapján összesen 24,947 milliárd forint állami támogatásról van szó, amelynek visszafizetését rendelte el a sportért felelős államtitkárság. A támogatást 2016-ban és 2017-ben kapta az FTC a népligeti sporttelep fejlesztésére, a Fradiváros első és második ütemére, a projekt azonban az eredetileg tervezett formában nem épült meg.
A támogatás felhasználása és a klub álláspontja
A Belügyminisztérium feljelentést tett az ügyben. A tárca szerint az első, tízmilliárdos ütemből több mint 8,5 milliárd forint jelent meg dologi vagy működési kiadásként, a második, 14,9 milliárdos támogatásból pedig 11,2 milliárd került az FTC Labdarúgó Zrt.-hez, amely az összegből futballisták leigazolását finanszírozta. Később módosították a támogatási célt, ám a Belügyminisztérium álláspontja szerint ez nem tehette visszamenőleg jogszerűvé a pénz korábbi, az eredeti céltól eltérő felhasználását.
Az FTC ezt vitatja. A klub hivatalosan közölte, hogy nem fogadja el a Belügyminisztérium határozatát, és a teljes összeg harminc napon belüli visszafizetése vagy a részletfizetés lehetősége helyett utóellenőrzést kért. A Fradi álláspontja szerint a támogatásokat a módosított kormányhatározatoknak és támogatási dokumentumoknak megfelelően használta fel, és a teljes összeggel elszámolt.
Kubatov Gábor a jövőjéről beszélt
Kubatov Gábor klubelnök először rövid üzenetet fogalmazott meg, majd részletesebben is kifejtette álláspontját a kialakult helyzetről. Elismerte, hogy „cifra helyzet” alakult ki, ugyanakkor leszögezte: ha szükség van rá, továbbra is szolgálni szeretné a Ferencvárost.
– Ha a Fradinak szüksége van rám, akkor én úgy, ahogy idáig, vagy még jobban, de tovább fogom szolgálni ezt a klubot – mondta Kubatov, aki szerint a zöld-fehér egyesület működése jóval a többiek előtt jár. Hozzátette: nehéz elkerülni a vékony mezsgyét a magabiztosság és a nagyképűség között, de más klubok működését nézve úgy látja, fényévekkel vannak előttük.
Kubatov felidézte, hogy a Fradiváros miatt a Ferencváros újabb európai főtáblára jutását követően tett feljelentést a Belügyminisztérium, ezúttal pedig az Európa-liga első fordulójában a Celtic 3-1-es idegenbeli legyőzése után érkezett az összeférhetetlenségi bejelentés.
Európai menetelés a pályán
A háttérben zajló vita ellenére Borbély Balázs csapata Európában menetel. A Fradi nemzetközi szereplése jelenleg minden képzeletet felülmúl: a csapat veretlenül, a nyolc selejtezős meccséből hatot megnyerve jutott el az Európa-liga főtáblájára. Ellenfelei között volt a szerb Vojvodina, a holland Twente, a lengyel Górnik Zabrze és a török Trabzonspor is.
– Szakmailag ez az Európa-liga-selejtezős menetelés nagyjából oda helyezhető, mint amikor a Bajnokok Ligájába bejutottunk – húzott párhuzamot a 2020-as BL-szerepléssel Dibusz Dénes csapatkapitány.
A Fradi az Európa-liga alapszakaszának első fordulójában sem torpant meg, és 3-1-re győzött a skót Celtic glasgow-i otthonában. Ezért is volt különös, hogy másnap Magyar Péter „az egykor szebb napokat látott Ferencvárosról” beszélt, amikor bejelentette a Kubatov klubelnöki szerepvállalását is ellehetetlenítő tervezetet. A bejelentett szigorú sportvezetői összeférhetetlenségi szabályok közvetlenül érintik Kubatov Gábort, Deutsch Tamást és Szijjártó Pétert is.
Mindez valóban cifra helyzetet szül: a pályán Borbély Balázs csapata európai sikereket ér el, azon kívül pedig egyszerre két komoly ügy nehezedik a klubra – a Fradiváros támogatási elszámolása és az új sportvezetői összeférhetetlenségi rendszer. A következő hetekben ezért nemcsak az lesz a kérdés, mire képes még az FTC az Európa-ligában, hanem az is, hogy milyen körülmények között folytathatja működését az egyesület.
