Ukrajna újabb milliárdokat kapott, az európaiak újabb adókat kaphatnak
Újabb 3,3 milliárd eurót folyósít Ukrajnának az Európai Unió drónok és rakéták beszerzésére – közölte a napokban Ursula von der Leyen. Míg a háborúba öntik a pénzt egy nem uniós tagállamnak, addig a tagállamok gazdasága kínlódik, üzemanyaghiánnyal küzdenek, az árak pedig az egekben vannak.
Ráadásul a következő hétéves uniós költségvetés kapcsán újabb adókról beszélnek – amit szintén az európai adófizetőknek kell majd megfizetniük.
A szóban forgó lehetőségek némelyikét – például a dohányadót – azonban a kormányok vitatják, mivel ezek olyan bevételekhez nyúlnának, amelyeket már belföldön is beszednek. A Bizottság eredeti, tavaly közzétett javaslata öt olyan illetéket tartalmazott, amelyek becslések szerint évi több mint 60 milliárd euró bevételt hoznának.
A tárgyalások során azonban a kormányok ellenálltak azoknak a lehetőségeknek, amelyekről úgy vélték, hogy aránytalanul érintenék őket. A legkevésbé népszerű ötletek közé tartozik az Európában működő vállalatokra kivetett CORE néven ismert adó, amelyet Németország és mások elleneznek, valamint egy olyan mechanizmus, amely a szennyező vállalatok bevételeit az EU költségvetésébe irányítaná, amelyet Lengyelország és más keleti országok elutasítanak.
Az Európai Parlament további adókat javasolt a kriptovalutákra, az online szerencsejátékra és a nagy digitális vállalatokra.
A tagállamok is kínlódnak
Miközben az unió következő költségvetéséről tárgyalnak Európában, a tagállamok egyre nehezebb gazdasági helyzetben vannak. Többek között Franciaországban az egekben vannak az üzemanyagárak, sőt sok helyen hiány is jelentkezik.
A dízel drágulása egyre több közép-európai országban komoly problémát okoz a közúti fuvarozóknak is. Magyarország után Csehországban is a kormány beavatkozását sürgetik az érdekképviseletek, miközben Németország, Horvátország és Szlovénia már konkrét intézkedésekkel próbálja mérsékelni az üzemanyagárak hatását.
A cseh közúti fuvarozók szerint a dízel ára elérte azt a szintet, amely már a vállalkozások versenyképességét veszélyezteti. A Česmad Bohemia ezért elsősorban a gázolaj jövedéki adójának újbóli csökkentését sürgeti. A szervezet szerint a kormány korábban azt ígérte, hogy akkor avatkozik be, ha a dízel ára megközelíti az 50 koronás szintet – ez most bekövetkezett.
A cseh fuvarozók számára nemcsak az számít, mennyibe kerül otthon a tankolás, hanem az is, milyen támogatást kapnak a konkurens országok vállalkozásai. Németországban a kormánykoalíció már megállapodott a benzin és a dízel adóterhének literenként 17 centes csökkentéséről, és árkorlátozás bevezetését is tervezi. Horvátország és Szlovénia szintén szabályozza az üzemanyagárakat. A cseh érdekképviselet szerint ezért a beavatkozás elmaradása versenyhátrányt okozhat a cseh fuvarozóknak.
De a gazdaság lassulása a német autóipart is nehezen érinti. A válság nemcsak a gyártók működését, hanem az európai gazdaság szerkezetét is átalakíthatja. A 35 órás munkahét felülvizsgálata és a gyárbezárások lehetősége is felmerült.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ferdinand Dudenhöffer autóipari elemző szerint 65 eurós órabér mellett a heti munkaidő 40 órára emelése változatlan fizetés esetén mintegy 13 százalékkal csökkenthetné a munkaerőköltséget.
Hasonlóan nehéz helyzetben van az európai légiközlekedés is: a kontinens repülőtereit kiszolgáló finomítói hálózatok kerozinkészletei hétéves mélypontra süllyedtek. A negyedik negyedévben kritikus üzemanyaghiány sújthatja a légikikötőket. Közép- és Kelet-Európa, köztük a belgrádi Nikola Tesla repülőtér már megkongatta a vészharangot, és a dominóhatás pillanatok alatt elérheti a többi repteret. Járatkimaradások, kényszerű technikai tankolások és drasztikus jegyáremelkedés fenyegeti az európai légiközlekedést.
