Bizonytalanságban várja a könyves szakma a Libri–Bookline sorsát
A növekvő költségek, a csökkenő példányszámok és a piac koncentráltsága nehéz helyzetbe hozza a könyvkiadókat, kiváltképp a kisebb független műhelyeket. Közben a magyar könyvpiac meghatározó szereplőjének, a Libri–Bookline-nak a tulajdonosi helyzete is bizonytalanná vált. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének vezetője szerint most az a legfontosabb, hogy a vállalat működésében ne legyen törés.
Gál Katalin nem az árrések állami szabályozását tartaná megfelelő megoldásnak. Álláspontja szerint az államnak inkább közvetlenül azokat a kiadókat és kisebb könyvesboltokat kellene támogatnia, amelyek kulturálisan fontos, de gazdaságilag kevésbé jövedelmező könyveket tartanak kínálatban, hogy a magyar könyvkínálat sokszínűsége fennmaradjon.
Vegyes kép a piacon
Az MKKE adatai alapján egyes kiadók árbevétele jelentősen nő, míg másoké erősen visszaesik. A növekvő árbevétel azonban nem feltétlenül jelent több eladott könyvet: a papír, a nyomtatás, az energia és a munkaerő drágulása miatt a magasabb bevétel mögött sok esetben magasabb fogyasztói ár áll, a példányszámok pedig nem növekednek. A kötöttáras szabályozás szerint az új könyvekre a megjelenést követő egy évig legfeljebb tízszázalékos kedvezmény adható, ami azt eredményezheti, hogy a vásárlók kivárnak az olcsóbb vásárlás reményében.
Kényszercsend a szakmában
A könyvszakma jelenlegi állapotát Gál Katalin inkább kényszercsendként írta le. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb könyv jelenik meg, hiszen sok az új cím, és a könyves rendezvények is jelentős érdeklődést vonzanak. A kényszercsend sokkal inkább a várakozás állapota: a szereplők azt figyelik, mi történik a következő hónapokban a Libri–Bookline-nal, az állami támogatásokkal és általában a könyvpiaccal.
Az állami támogatások rendszere szintén bizonytalanságot okoz. Gál Katalin az NKA egyik kollégiumának tagjaként azt tapasztalta, hogy az elmúlt években több kollégiumot összevontak, miközben a pályázható források is csökkentek. A könyv- és folyóirat-kiadás szereplőinek különösen problémás, hogy a korábban megítélt támogatások kifizetése is akadozik, miközben a második fél évre vonatkozó pályázatok közül több még nem jelent meg. A támogatások hiánya a könyves rendezvényeket is érzékenyen érinti: az ünnepi könyvhét és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál évente tízezreket vonz, a programok ingyenesek, a kiadóknak azonban fizetniük kell a megjelenésért és a standért, miközben ezek költségei is emelkednek.
A független kiadók kritikái
Egy patinás múltú független magyar kiadó lapunknak jelezte, hogy a könyvhét és a könyvfesztivál részvételi díja valóban magas, és komoly jel, hogy a legtöbb kiadó nyögvenyelősen fizeti ki a bérleti díjat. Álláspontjuk szerint az MKKE jelenlegi formájában nem segíti eléggé a független kiadókat, és nem képviseli kellően az érdekeiket. A független kiadói oldal megszólaltatott képviselője szerint az sem rendben, hogy a nagy hálózatokban az utóbbi években feltűnően előtérbe kerültek az erotikus és a dark romance könyvek, amelyek szerintük erkölcsileg megkérdőjelezhető tartalmat képviselnek, és a kirakatokban is aránytalanul nagy helyet foglalnak el.
A digitális kalózkodás valamennyi szereplőt érinti: az interneten és különböző külföldi torrentoldalakon rengeteg könyv illegális változata hozzáférhető, eltávolításuk pedig folyamatos küzdelmet jelent, mivel a jogsértő tartalmak rövid időn belül más felületen ismét megjelennek.
Árrés és jövőkép
A független kiadók megélhetését szerintük az segítené, ha államilag szabályoznák a túlzottan magas, 50–53 százalékos árrést. Egy kicsinek számító, de sok könyvet megjelentető kiadó szerint a maximum 40 százalékra csökkentett árrést és a kirakati megjelenések pályázati vagy rotációs módszerrel történő biztosítását kérnék. A kereskedelmi együttműködést és a bizományos rendszert is alapjaiban változtatnák meg.
A Mathias Corvinus Collegium 2021-ben vásárolt tulajdonrészt a Libri–Bookline-csoportban, majd 2023 nyarára csaknem 98 százalékos többségi tulajdonossá vált. A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével az MCC Alapítvány is megszűnt, így 2026. szeptember 1-jétől a Libri–Bookline-csoport közvetlenül az állam tulajdonába került. A következő évek egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet úgy támogatni a könyvpiacot, hogy közben ne torzuljon a piaci működés. Az MKKE szerint az államnak elsősorban a sokszínűséget, az olvasást és a kulturálisan fontos, de kevésbé jövedelmező kiadványokat kellene segítenie, és felülvizsgálatra szorulhat az elektronikus és digitális könyvek, valamint a digitális hangoskönyvek 27 százalékos áfakulcsa is, miközben a hagyományos könyvek ötszázalékos kulcs alá tartoznak.
