A Tisza-kormány átláthatósági problémái
Az utóbbi időszakban fokozott figyelem hárul a Tisza-kormány átláthatóságának kérdéseire, különösen a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának elmaradása miatt. Miközben a kormányzati kommunikációban hangsúlyozzák az átlátható állami működést és a közpénzek felett érzett közbizalmat, több minisztérium is megtagadta a közérdekű adatigénylések teljesítését. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium például arra hivatkozott, hogy az átvilágítások jelenleg folyamatban vannak, és ezért nem tudják kiadni a kért információkat.
Ez a helyzet különösen zavaró, tekintettel arra, hogy a közhivataloknak pontos és átlátható adatokat kellene szolgáltatniuk a közpénzek kezeléséről és a velük kapcsolatos döntésekről. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium válaszából kiderül, hogy információik kiadását részben arra hivatkozva tagadják meg, hogy nem állnak rendelkezésre anekdotikus dokumentumok, illetve a szerződések, amelyek alapján a közfeladatokat ellátják.
A Minisztériumok válaszai alapján úgy tűnik, hogy a létfontosságú döntésekhez szükséges adatokat nemcsak hogy nem közlik, de létezik a kérdéses átvilágításokról szóló szerződés sem. Mindezek fényében az átláthatóság melletti elkötelezettség kétségessé válik, hiszen a közérdekű adatok megismerése alapvető jog, amelynek célja, hogy a közvélemény ellenőrizhesse a közfeladatokat ellátó szervek tevékenységét.
A helyzet tovább bonyolódik, mikor a Miniszterelnökség is megerősítette, hogy szerződést nem kötöttek az átvilágításokkal kapcsolatban, ugyanakkor a Gazdasági Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozva tartja vissza az információkat. Ebből az ellentmondásból egyértelműen kiderül, hogy a tisztességes állami működés elvével összeegyeztethetetlen, hogy nem kerülnek nyilvánosságra a folyamatokkal kapcsolatos részletek.
Az adatigénylés megtagadása ellen a közvélemény védelme érdekében bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni, ami tovább fokozza a szakmai és politikai párbeszéd szükségességét. Az állampolgárok és a társadalom érdeke, hogy a közhivatalok működését megismerjék, és az állam által szolgáltatott információk valósak és átláthatók legyenek. Az átláthatóság hiánya ugyanis a közbizalom csökkenéséhez vezethet, amely a kormány és a társadalom közötti kapcsolat működését is fenyegetheti.
