Ukrán Aranykonvoj: Kiderülhet, Kinek Szenték a Pénzt
A Parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésén 2026. március 9-én tárgyalták az ukrán aranykonvoj ügyét, amely során megvitatásra került egy törvényjavaslat is. Ennek célja a lefoglalt vagyon további megőrzésének biztosítása a vizsgálat lezárásáig, miközben tisztázni kívánják annak eredetét és felhasználását. A törvényjavaslat értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 60 napot kap a vizsgálat lefolytatására, amelynek során meg kell állapítania, hogy a szállított készpénz és arany belföldön felhasználásra került-e, és ha igen, akkor milyen szervezetek vonatkozásában.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a hatóságok előtt több fontos kérdés merült fel, például a készpénz és az arany szokatlanul nagy mennyiségének eredete és célállomása. Elmondta, hogy a NAV büntetőeljárást indított az ügyben.
A szállított vagyon nagysága és a részvevők kiléte komoly nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet Magyarország számára. Az ügy részletes vizsgálata érdekében a hatóságoknak meg kell állapítaniuk, hogy a lefoglalt vagyon mely szervezetekhez vagy bűnszervezetekhez kerülhetett, valamint részesülhettek-e belőle terrorszervezetek vagy politikai csoportok. A javasolt törvénymódosítás célja, hogy a hatóságok az eljárás végéig zárolva tartsák a lefoglalt készpénzt és aranyat, megakadályozva így annak visszaadását a vizsgálat lezárása előtt.
Kocsis Máté kiemelte, hogy a törvénymódosítás célja biztosítani, hogy a lefoglalt vagyon minden lényeges kérdésnek való megfelelésig a hatóságok rendelkezésére álljon. A frakcióvezető arra kérte a bizottságot, hogy támogassa az előterjesztést, amely az ügy teljes körű kivizsgálását segítheti.
A március 5-én indult ellenőrzés során a NAV egy járművet vont ellenőrzés alá, amelyben hét ukrán állampolgár tartózkodott. A gépjárműben közel 35 millió euró, 40 millió dollár, valamint jelentős mennyiségű aranytömb található, ami felveti a kérdést: valójában kiknek szánták ezt a hatalmas összeget?
