Döbbenetes Ukrajna és Brüsszel közötti pénzügyi kapcsolatok
Az „ukrán aranykonvoj” ügye újabb fordulópontot ért el, miután Diana Panchenko, ukrán újságíró állítólagos forrásokra hivatkozva szokatlan állításokat fogalmazott meg. Az újságírónő szerint a Magyarországon lefoglalt hatalmas pénz- és aranyszállítmány Brüsszelből érkezett és állítása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek szánták, hogy azzal beavatkozzanak a közelgő magyarországi választásokba.
A francia kapcsolatokat felvetve Panchenko megemlítette, hogy az érték, amely közel negyvenmillió dollárt és 35 millió eurót tartalmazott, pénzmosás gyanúja miatt került a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látókörébe. Az ügyben a magyar hatóságok márciusi razziájuk során a két páncélozott járművet állították meg, amelyen emellett kilenc kilogramm arany is volt. A magyarországi hatóságok hét ukrán állampolgárt – köztük egy volt titkosszolgálati tábornokot – állítottak elő, akiket végül kiutasítottak az országból.
Orbán Viktor és a kormány reakciója
Orbán Viktor miniszterelnök egy nyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar kormány számára számos nyitott kérdés merült fel az üggyel kapcsolatosan, amelyekre eddig nem kaptak kielégítő választ. Rámutatott, miért volt szükség ekkora értékű készpénz és arany szállítására Magyarország érintésével, és hogy miért kísérték a szállítmányt titkosszolgálati és katonai háttérrel rendelkező személyek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügy kapcsán megjegyezte, hogy ha a tranzakció legális lenne, miért nem választották az egyszerű banki átutalást a hatalmas összegek áthelyezésére, és miért volt szükség titkosszolgálati kötődésű kísérőkre. A miniszter hangsúlyozta a gyanút, hogy a szállítmány mögött lehet az ukrán háborús maffia pénzéről van szó, amely egyre inkább megkérdőjelezhetővé teszi a Brüsszel és Kijev közötti kapcsolatokat.
Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a NAV által lefoglalt pénz és arany a legnagyobb mértékű ilyen jellegű ügyfél- és piaci befektetést célozhatta meg, amelyre eddig Magyarországon példa nélküli beavatkozásként tekinthetünk. A helyzet következményei mind politikai, mind jogi szempontból megkérdőjelezhetik a választások tisztaságát és elszámoltathatóságát.
