A háború hatása a rezsicsökkentésre
2026. február 25-én pontosan négy éve robbant ki az orosz–ukrán háború, amely jelentős hatással volt a hazai energiaárakra és a rezsicsökkentés fenntartására. A Magyarország kormánya a kezdetektől fogva elkötelezte magát a rezsicsökkentés megőrzése mellett, a nyersanyagbeszerzések diverzifikációja mellett döntött, noha ez az orosz energiahordozókra alapozott gazdasági helyzetünket nem könnyíti meg.
A rezsicsökkentés koncepciója
A rezsicsökkentés keretében megjelent az átlagfogyasztás fogalma, amely az áram és földgáz esetében éves keretként van rögzítve. A hatóság által meghatározott árak ezen a szinten maradtak, azonban azok, akik átlépik a megállapított mennyiséget, lakossági piaci áron számolhatják el a túlfogyasztást. A rezsivédelmi alap célja, hogy kompenzálja a kereskedőket a hatósági áron elért veszteségeikért.
A rezsivédelmi alap állapota
2023-as zárszámadás alapján a rezsivédelmi alap nagysága 947 milliárd forint volt, ami 2024-re 762 milliárd forintra csökkent a világpiaci árak mérséklődésének következtében. A 2025-ös költségvetésben 880 milliárd, míg 2026-ra 793 milliárd forintot irányoztak elő ezen célra. A fenntartásához szükséges forrásokat különböző különadókból szerezik be, amelyek az energiaszektor, valamint a banki és biztosítási szektort is érintik.
A piaci helyzet és energiaárak alakulása
A háború következtében az energiaárak 2022-ben emelkedésnek indultak, a gáz holland tőzsdei ára például 10 és 20 euró között mozgott a 2010-es években, de 2022 nyarán elérte a 340 eurót. Jelenlegi ára azonban 31,4 euróra csökkent, ami még mindig nem állt vissza a korábbi szintre. E problémák mellett a rezsicsökkentés bevezetésével kapcsolatban a fogyasztók körében létrehoztak egy újabb árkategóriát, amely elrettentőként szolgálhat a túlfogyasztás csökkentésére.
Diverzifikáció és energiaellátás
Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében sürgető a diverzifikáció, hiszen az ország továbbra is olaj- és földgázimportra szorul. A helyzet nehezedik, mivel az ipar energiaintenzív működést igényel, ezért minden forrás és útvonal kulcsfontosságú. A csővezetékes szállítás a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb módszer, ám a magyar gazdaság történetileg az orosz energiahordozókra épült.
Felmerülő kihívások és jövőbeli kilátások
A diverzifikáció azonban nemcsak politikai nyomás következtében vált elkerülhetetlenné, hanem az ukrán háború következményeként is, mivel több forrástól drágábban kell beszerezni az energiahordozókat. Mégis, a korábban már megvalósított diverzifikációs lépések, például a francia Engie-n keresztül lekötött mennyiségek, csak a fogyasztás egy kis részét fedezik.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a diverzifikáció nem mentes a kockázatoktól; a jövőre nézve félő, hogy ez egy újabb függőséget eredményezhet, magasabb árakkal és csökkent versenyképességgel.
