Magyarország megkezdi az uniós hatáskörök átvilágítását
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter keddi, Budapesten tartott konferenciáján bejelentette, hogy Magyarország megkezdi az Európai Unió hatásköreinek alapos átvilágítását. A „Nemzeti szuverenitás és uniós hatáskörök – Hatáskörbővítés az oktatás, a kultúra és a családpolitika területén” című rendezvény keretein belül fogalmazta meg, hogy a vizsgálat célja a „lopakodó hatáskörbővítés” feltárása, amely napjainkban egyre gyakoribbá válik az EU részéről.
Bóka hangsúlyozta, hogy az általános gyakorlattá vált hatáskörrobbanás, különösen az oktatás, kultúra és családpolitika területén, komoly aggodalmakra ad okot. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a döntési jogokat kiveszik a tagállamok kezéből, az súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást. Az uniós jog folyamatos térnyerése, valamint a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök gyakori működésképtelensége szintén új megoldások keresését sürgeti.
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter kijelentette, hogy az EU alapítói tudták, hogy Európa ereje a nemzetek hagyományain és kultúráján alapul. A miniszter kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet átalakította ezt a gondolatot, és megkérdőjelezte a nemzeti identitást, helyette mesterséges európai identitás kialakítása felé terelik a figyelmet. Az oktatás, a gyermekvállalás és a családok értékének lebecsülésével szemben a jelenlegi politikai irányvonalak egyre inkább a globális hatalmak igényeit szolgálják ki.
Bóka János továbbá elmondta, hogy az átvilágítás célja, hogy rendszerezetten feltárja a gyakorlatban megvalósuló hatáskörbővítést a gazdasági, energiapolitikai, migrációs és jogállamisági területeken is. A miniszter hozzátette, hogy a vizsgálat során meg kívánják keresni azt is, miért nem működnek hatékonyan a tagállami hatásköröket védő eszközök.
A kérdés, amelyet a konferencia résztvevői megfogalmaztak, nem csupán technikai, hanem mélyebb szuverenitási szempontokat is felvetett, és kérdésessé tette az uniós hatáskörök átruházásának elvét, amely szerint a tagállamok döntenek arról, hogy milyen területeken kívánnak együttműködni.
Ezért Budapest elkötelezte magát amellett, hogy nem engedi, hogy a nemzeti identitás struktúráját aláássák, és határozottan ellenáll a nemzetközi nyomásnak, amely szankcionálja azokat, akik nem kívánnak háborúba lépni.
A kormány nyilatkozatai és a tervezett intézkedések a jövő politikai diskurzusának középpontjában állnak, mivel az uniós hatáskörök vizsgálata és a nemzeti szuverenitás kérdése egyre égetőbbé válik a politikai tájban.
