Újraindulnak a norvég pénzek, mutatjuk, kik kapnak a milliárdokból
Újra megnyíltak Magyarország előtt az EGT- és Norvég Alap forrásai: a most kihirdetett megállapodások alapján több mint kétszázmillió eurónyi támogatás érkezhet az országba a következő években. A rendszerhez kapcsolódó civil támogatási alap magyarországi lebonyolításában pedig három olyan szervezet kapott meghatározó szerepet, amelyeknek korábbi, dokumentált támogatási kapcsolatai vannak a Soros Györgyhöz kötődő Open Society-hálózattal.
Az Ökotárs Alapítvány esetében szintén több évtizedre visszanyúló kapcsolat dokumentálható. Az alapítvány egyik saját, 2003-as jelentése szerint a szervezet a magyar Soros Alapítvánnyal és más civil szervezetekkel közösen vett részt a civil szféra fejlesztését célzó munkában, és az akkori programban a Soros Alapítvány is résztvevő volt.
A Kárpátok Alapítvány–Magyarország pedig saját honlapján, a fő támogatóit felsoroló oldalon név szerint tünteti fel az Open Society Institute–Budapestet, valamint a Soros Foundations Networköt.
Vagyis a három szervezet közül egyiknél sem pusztán politikai minősítésről van szó: mindháromnál található dokumentált finanszírozási vagy támogatási kapcsolat a Soros Györgyhöz kötődő Open Society-rendszerrel.
Több mint kétszázmillió euró nyílik meg
A civil támogatások ugyanakkor csak egy részét jelentik az újrainduló rendszernek. A Magyarország számára biztosított EGT- és Norvég források több programon keresztül érkeznek. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében külön programot kapott többek között a helyi fejlesztés, az egészségügy, a zöld átmenet és az intézményi együttműködés.
Ez utóbbi, 20 millió eurós program különösen széles területet fed le: a dokumentum a demokratikus intézmények, a jogállamiság, az emberi jogok és a jó kormányzás mellett az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, a korrupció elleni fellépést, a sajtószabadságot, az információintegritást és a civil társadalmat is nevesíti támogatási célként.
A 42 millió eurós helyi fejlesztési program pedig a helyi demokrácia és a közösségvezérelt fejlesztés mellett a társadalmi befogadásra, így többek között a roma közösségekre, a gyermekekre és a fiatalokra is figyelmet fordít.
Nemcsak az a kérdés, mennyi pénz érkezik
A mostani megállapodások kapcsán ezért nem csupán az összeg a fontos, hanem az is, hogy az egyes pénzek fölött ki rendelkezik, és milyen feltételek mellett lehet hozzájuk jutni. A nagy állami programok esetében magyar intézmények is részt vesznek a végrehajtásban, miközben a donorországoknak az egyes programok kialakításában és ellenőrzésében is szerepük marad. A civil támogatási alapnál viszont más a helyzet: ott a lebonyolításban és a projektek kiválasztásában egy olyan háromtagú konzorcium kapott meghatározó szerepet, amelynek mindhárom tagjánál dokumentálható korábbi kapcsolat a Soros Györgyhöz kötődő Open Society-hálózattal.
