Az 1956-os emlékezet nem válhat a napi politikai küzdelmek eszközévé
Az idei október 23-i megemlékezéseken élesen ütköztek egymással az 1956-os forradalom értelmezései – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki szerint az évforduló kapcsán a légtérkorlátozások alkalmazása is jogi és arányossági kérdéseket vet fel.
A jogász értékelése szerint a Tisza-kormány az 1956-os örökséget saját európai integrációs irányvonalával és Orbán Viktor bírálatával kapcsolja össze, miközben a nemzeti oldal a forradalom függetlenségi örökségét a mai szuverenitási kérdésekkel állítja párhuzamba.
Légtérkorlátozás: biztonsági intézkedés vagy túlterjeszkedés?
A pénteki események kapcsán szóba került a légtérkorlátozás kérdése is. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a hatályos szabályozás alapján a légtérhasználat korlátozásának lehet helye többek között kiemelten védett személyek védelme, különösen kockázatos rendezvények biztosítása és a közrend fenntartása érdekében.
A jogász egy 1998-as kormányrendeletre hivatkozva azt mondta: meghatározott biztonsági szervek kezdeményezésére a légiközlekedési hatóság korlátozhatja a szükséges légtér igénybevételét. Hozzátette, hogy a légiközlekedésről szóló törvény és a kapcsolódó szabályozás alapján az intézkedés célja a légiközlekedés biztonságának fenntartása és a potenciális veszélyek megelőzése. Lomnici szerint azonban a pénteki intézkedések alkalmazásának módja már arányossági kérdéseket is felvethet. Emlékeztetett, a Bem téri Fidesz-rendezvény környezetében a HírTV drónjának felszállását is akadályozták, miközben a kormányzati rendezvény felett Gripenek repültek el.
A jogász szerint ezért azt is vizsgálni kell, hogy a korlátozás pontosan milyen területre és milyen célból vonatkozott, illetve valóban szükséges volt-e annak kiterjesztése az ellenzéki rendezvény légi dokumentálására.
Súlyos következménye is lehet a korlátozás megszegésének
A légtérkorlátozás megszegése ugyanakkor nem pusztán adminisztratív kérdés – hangsúlyozta. Engedély nélküli repülés, különösen drón használata esetén szabálysértési, illetve súlyosabb esetben büntetőjogi következmények is felmerülhetnek.
A lehetséges jogkövetkezmények között bírság, a légijármű lefoglalása vagy a repülés azonnali megszüntetése is szerepelhet, míg a légiközlekedés biztonságának veszélyeztetése súlyosabb eljárást is maga után vonhat.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint ugyanakkor éppen ezért fontos, hogy a korlátozások világos jogalapon, megfelelően meghatározott területi és időbeli keretek között, valamint az arányosság követelményének megfelelően történjenek.
„A múltat nem lehet teljesen kiszakítani a jelenből”
Lomnici Zoltán szerint az 1956-os emlékezet akkor válik aktuálpolitikai eszközzé, amikor a történelmi eseményeket már közvetlenül a jelenlegi politikai hatalom legitimálására vagy ellenfeleinek delegitimálására használják.
Értékelése szerint Magyar Péter beszédében 1956 közvetlenül összekapcsolódott Orbán Viktorral és a kormány politikájának bírálatával. A közjogász úgy látja, ezzel az ünnep történelmi jelentősége részben a jelenlegi politikai küzdelem keretei közé került.
A Bem téri megemlékezésen Bóka János ezzel szemben arról beszélt, hogy „nincs szabadság függetlenség nélkül”, és azt hangsúlyozta: Magyarország csak független országként lehet szabad. A frakcióvezető szerint 1956 azt üzente a későbbi nemzedékeknek, hogy a szabadság a legnagyobb érték, és Magyarországnak meg kell maradnia függetlennek, szabadnak és magyarnak.
A megemlékezésen Áder János volt köztársasági elnök Fekete István 1956. november 4-én írt leveléből idézett, amelyben az író a forradalom fiatal hőseit és a történelmet megfordító szabadságvágyat állította a középpontba.
Lomnici szerint az idei évforduló egyik legfontosabb kérdése éppen az lehet, hogy a politikai oldalak képesek-e az 1956-os örökséget a napi politikai konfliktusokon túlmutató nemzeti örökségként kezelni. Az évforduló ugyanis – mint fogalmazott – nemcsak a múltról, hanem arról is szól, milyen jelentést tulajdonít a jelen Magyarország szabadságának és függetlenségének.
