Helyi választások Szlovákiában: a magyar iskolarendszer fenntartása a legfőbb kihívás a Felvidéken
Helyi önkormányzati és megyei választásokat tartanak Szlovákiában, ami fontos megmérettetés a jövő évi parlamenti választások előtt. Csallóközben, Gútán és Dunaszerdahelyen arról kérdeztük a helyieket, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a magyar közösséget.
Gúta több mint tízezer fős, zömében magyar lakosságú település Csallóközben. A városban nemrég adták át a teljesen megújult Szent Rozália parkot, amely 1965-ig temetőként szolgált, majd a nyolcvanas évek közepén alakították parkká. A felújítás során megőrizték a város korábbi lakóinak emlékét, rendezték a kápolna környékét, a nyáron pedig Szent István szobrát is átadták a városháza közelében.
Halász Béla, Gúta polgármestere elmondta, az elmúlt négy évben csaknem ötven építési telket adtak el családi házak építésére, jövő tavasztól pedig 48 lakást adnak át, elsősorban gútai és környékbeli magyar családoknak. Az iskolarendszert tekintve a város jobb helyzetben van a kistelepüléseknél: három magyar alapiskola működik, egy egyházi és két városi fenntartású, emellett szlovák alapiskola és speciális iskola is található a városban.
A polgármester szerint biztos, hogy átszervezésre van szükség az iskolarendszerben, ugyanakkor a jövő kihívása az iskolarendszer fenntartása. Ha a kistelepülésekről elmennek a fiatalok, az nagy problémát jelentene a szlovák környezet, az asszimiláció és a csökkenő születésszámok miatt.
Halász Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy sok magyar család dönt úgy, szlovák tannyelvű iskolába íratja a gyerekét, hogy az rendesen megtanuljon szlovákul és később érvényesülni tudjon Szlovákiában. Mint mondta, hiába hoznak példákat arra, hogy magyar alap- és középiskola után a szlovák egyetemet is gond nélkül el lehet végezni, a szülőket egyszerűen nem lehetett meggyőzni. A polgármester szerint ez azért sem könnyű kérdés, mert aki szlovák iskolába jár, kevesebbet tanul a magyar történelemről és kultúráról, könnyebben köt vegyes házasságot, és a gyermekei már még kevésbé fognak kötődni magyarságukhoz. Gúta, Nagymegyer vagy Dunaszerdahely olyan bástyák, ahol a magyarság még tartja magát, de ezek már csak szigetek – tette hozzá, példaként említve Érsekújvár vagy Komárom esetét, ahol a magyar lakosság aránya drasztikusan csökkent.
A helyiekkel beszélgetve úgy tűnt, nyugodtak, és tudják, hogy helyi szinten a magyar képviseltetük biztosítva lesz. A jövő évi parlamenti választás azonban egészen más kérdés: többen egyáltalán nem számítanak országos magyar képviseletre, míg néhányan bizakodók.
Heringes Walter Dunaszerdahelyen arról beszélt, nagyon fontos feladata lesz a Magyar Szövetségnek, hogy egyesíteni és mozgósítani tudja a lényegében két részre szakadt magyarságot a jövő évi választáson. Az egykori nézeteltérés a Most–Híd és az MKP között abban csúcsosodott ki, hogy egyik magyar párt sem jutott be a pozsonyi parlamentbe, és ez rányomta a bélyegét az elmúlt bő évtized szlovákiai magyar politikájára is. Heringes Walter szerint sokakban megmaradt az ellentét, miközben a politika behozta a szuverenista–globalista szembenállást is.
– Egy nemzeti közösség nem működhet így. Etnikai gyűjtőpártra van szükség, amely megpróbál, amennyire tud, középen maradni. De középen meg amiatt nem maradhatsz, mert akkor úgy érzik az emberek, hogy nem szólsz hozzá se ehhez, se ahhoz. Nagyon nehéz ebben a mai megosztott, fekete-fehér rendszerben valahol középen mozogni, mert akkor kicsit íztelen, meg szagtalan lesz az út – fogalmazott a politikus.
Heringes Walter szerint a Magyar Szövetségnek egyfajta gyűjtőpártiságot kell elérnie, ehhez két fő lépést kell megtenni. Az első, hogy a pártelnök Gubík László olyan új arcokat, politikai szereplőket válasszon maga mellé, akik frissességet hoznak. A másik, hogy januártól kezdve be kell járni az országot, kopogtatni, beszélgetni, minden egyes háztartásba személyesen eljutni. Így van esély a megújulásra, egy valódi magyar képviseletre a szlovák parlamentben, amely a magyarságot képviseli, nem pedig valamiféle ideológiát.
A képviselőjelölt szerint mivel évek óta nincs magyar képviselet a parlamentben, a választó úgy dönt, inkább egy számára szimpatikus szlovák pártra szavaz, hogy ne dobja ki a voksát. Ezzel harcolnak ők mint etnikai magyar párt Szlovákiában – tette hozzá, megjegyezve, hogy az elmúlt időszak politikai megosztottsága a magyar közösségen belül sem segít.
