Vezetői távozások és minisztériumi zűrzavar kíséri a Tisza-kormány első hónapjait
Fél évvel a megalakulása után is akadozik a Tisza-kormány gépezete: a minisztériumok egy része még csak részben állt fel, a személyi kinevezések körül pedig újabb kérdések merültek fel. A kabinet működési nehézségeiről most a kormányhoz közel álló sajtó is terjedelmes összeállításban számolt be.
A személyi döntések kapcsán Ruff Bálint kancelláriaminiszter szerepe vet fel kérdéseket: a tegnapi tagadást követően most már azt ismerték el, hogy osztályvezetői szinten beleszólhatnak a kinevezésekbe.
Feszültséggel terhelt munkaügyek
A minisztériumok mindennapi működésében is látványosan megmutatkoznak a gondok. A beszámoló szerint komoly feszültséget szül, hogy az újonnan érkezett munkatársak közül sokan rendkívüli terhelés mellett dolgoznak, miközben a korábbi tisztviselők egy része tétlenül várakozik, mert nem kap feladatot, vagy azt sem tudja, pontosan kihez tartozik.
– Amíg mi rózsaszín ködben hónapok óta napi 14 órát dolgozunk, addig nekik pénteken 13:58-kor leesik a kezük a számítógépről – ecsetelte a helyzetet az egyik megszólaló. Egy másik dolgozó arról számolt be, hogy a kollégáit kizárták az elektronikus munkaidő-nyilvántartásból, és csak utólag, a HR-osztályon értesültek arról, hogy más minisztériumokhoz helyezték át őket. A Miniszterelnökség vitatta a tájékoztatás szabálytalanságára vonatkozó állítást.
Az értesülések szerint egyes minisztériumok szervezeti felépítése még mindig csak 40–80 százalékos készültségnél tart, a legtöbb tárcánál 60–70 százalékos állapotról beszéltek. A helyzet rendezése egyes becslések szerint akár 2027 elejéig is elhúzódhat.
Október 15-től létszámstop lépett életbe a minisztériumokban, ami tovább szűkítheti a vezetők mozgásterét. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a tizenhat minisztériumból tizenötnek már van ideiglenes vagy végleges szervezeti és működési szabályzata, egynél azonban még folyamatban van annak elfogadása.
Egymást követő lemondások
A minisztériumi bizonytalanságot vezetői távozások és a kormányon belüli konfliktusokról szóló hírek is kísérik. Október 13-án lemondott Tótth András energetikai államtitkár, aki a hivatalos tájékoztatás szerint személyes okokból távozott. Egy nappal később Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője is bejelentette lemondását. Utóbbi távozásának indokait a minisztérium nem részletezte.
A személyi problémák a kormány legfelső szintjét sem kerülték el. Korábbi sajtóértesülések szerint Orbán Anita külügyminiszter állítólag már több alkalommal is fontolgatta a távozását, miután konfliktusba került Magyar Péterrel. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter esetleges lemondásáról ugyancsak jelentek meg hírek, ezeket azonban a tárcavezető cáfolta. Görög Márta igazságügyi miniszter távozásának lehetősége is felmerült különböző sajtóértesülésekben.
Más miniszterek teljesítményét is erős bírálatok kísérik. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter esetében a parlamenti bakik mellett a minisztérium működését és egyes programok késlekedését is sokan kifogásolták. A tárcánál már helyettes államtitkári távozásra is sor került, miközben egyes találgatások szerint a miniszter leváltása is felmerülhetett.
Zsákutcába futott kormánykommunikáció
A zavarok a kormányzati kommunikációban is megmutatkoznak. A Tisza-kabinet három kormányszóvivővel, Köböl Anitával, Szondi Vandával és Magyar Évával kezdte meg működését, ám a kezdeti sajtótájékoztatókat követően szerepük jelentősen visszaszorult. A három szóvivő már hónapok óta nem áll ki önállóan, közösen a sajtó elé, helyettük jellemzően Magyar Péter vagy Vitézy Dávid ismerteti a kormány döntéseit. A szóvivők eközben egyre inkább a közösségi médiában szerepelnek, rövid videókban és interjúkban népszerűsítve a kabinet intézkedéseit.
