Csak a Tisza-kormány szerint csábító az új kata, az érintettek fele elutasítja
Amikor Magyar Péter a héten bejelentette a kata 2027-es átalakítását, azt mondta, hogy várakozásaik szerint több mint százezer új kisvállalkozó választja majd ezt az adózási formát. A jelenleg is katázó vállalkozók körében végzett felmérés azonban árnyalja ezt a képet: a válaszadók közel fele kifejezetten túl magasnak ítéli az új tételes adót.
A tervezett kata-változások megosztják a vállalkozókat: sokan örülnek a céges számlázás lehetőségének, de a magasabb havi adóval kapcsolatban komoly fenntartásaik vannak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a vállalkozók jó része lát lehetőséget a rendszer újbóli megnyitásában. A válaszadók 49,5 százaléka biztosan vagy valószínűleg már 2027 elején az új katát választaná, 28,2 százalékuk viszont még nem döntött. A tervezett átalakítás tehát egyszerre kelti fel az érdeklődést és vált ki ellenérzéseket, különösen azok körében, akik jelenleg is a kedvezőbb, havi 50 ezer forintos tételes adót fizetik. Az ő adóterhük ugyanis megduplázódik.
Magyar Péter október 6-án jelentette be, hogy a kormány döntött a kata 2027-es bővítéséről. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése még folyamatban van, ezért a részletek változhatnak. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy ismét lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, amelyet a 2022-es szigorítás lényegében kizárt a rendszerből.
A mostani felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenlegi katások közel fele a tervezett adóterhet túl magasnak találja. Az átalányadózók 22,4 százaléka szintén túl magasnak véli a tervezett adót, a teljes mintában pedig a válaszadók 30,4 százaléka.
A céges számlázás a legnagyobb vonzerő
A céges számlázás lehetősége nem minden vállalkozónak jelent automatikusan megoldást. A tervezet szerint megszűnne a katás jogállás, ha a bevétel legalább fele ugyanattól a cégtől vagy annak kapcsolt vállalkozásától származna. Bár a kérdőív erre külön nem kérdezett rá, több válaszadó – köztük fordítók, szoftverfejlesztők és projektalapon dolgozó szabadúszók – maga jelezte, hogy egyetlen nagy megbízó miatt kieshetne az új rendszerből.
A kutatás egy további érdekes eredménye, hogy akik számára fontos a mellékállású kata lehetősége, kevésbé hajlanak a váltásra: 44,7 százalékuk választaná az új formát, szemben azok 51,4 százalékával, akiknek ez a lehetőség nem fontos. Ennek egyik oka az lehet, hogy a mellékállású katások a tervek szerint nem szereznének biztosítotti jogállást a kata alapján, így a havi 50 ezer forintos tételes adó nem biztosítana számukra ugyanolyan társadalombiztosítási jogosultságokat.
Sávos katát szeretnének
A szabad szavas válaszokban visszatérő igényként jelent meg a bevételhez igazodó, sávos kata. Ezt többek között magántanárok, kézművesek és kezdő vállalkozók szorgalmazták. Többen azt is szeretnék, ha átláthatóbb lenne, hogy a tételes adóból mekkora összeg szolgálja a nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátásokat.
Módosításokat javasol a Vállalkozók Országos Szövetsége
A Vállalkozók Országos Szövetsége a kata-javaslatban több olyan rendelkezést is lát, amely a vállalkozások egy részénél indokolatlan korlátozást vagy aránytalan terhet jelenthet. Ezért öt területen javasol módosításokat.
Indokoltnak látják a megrendelői koncentrációra vonatkozó 50 százalékos korlát felülvizsgálatát, mert a szabályozásnak a tényleges gazdasági függőséget és a munkaviszony-jelleget lenne szükséges vizsgálnia, nem pedig önmagában a bevételek megoszlását. A vállalkozói önállóság megítélésénél ezért nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a vállalkozó saját üzleti kockázatot visel-e, önállóan szervezi-e a munkáját, saját eszközökkel dolgozik-e, illetve szabadon vállalhat-e más megbízásokat.
A volt munkáltatóra vonatkozó 24 hónapos tilalom enyhítését is kérik, mert a tervezet a korábbi munkáltató részére történő számlázást a munkaviszony megszűnését követő két évben kizárná. A nyugdíjas vállalkozók adóterhének mérséklését is javasolja a szövetség.
