Budapesti Klasszikus Film Maraton: Báthory Erzsébet és az 56-os forradalom emlékezete a vásznon
Több mint 10 ezer néző előtt, világhírű alkotásokkal és különleges eseményekkel zárult a 9. Budapesti Klasszikus Film Maraton. A Nemzeti Filmintézet fesztiválja hat napon át hat helyszínen, több mint 100 vetítéssel, élőzenés némafilmekkel, külföldi díszvendégekkel és szakmai programokkal várta a közönséget.
A fesztivál külföldi díszvendégei között volt Mathieu Kassovitz, aki teltházas mesterkurzust tartott az Urániában, valamint az iráni újhullám rendezője, Mohsen Makhmalbaf, továbbá Andrzej Wajda és Roman Polanski operatőre, Paweł Edelman.
A programban két olyan hollywoodi film is szerepelt, amelyek létrejöttében magyar alkotók játszottak élszerepet. A holnap hőseit Kertész Mihály rendezte az 1930-as évek végén, míg a Tóth Endre ötletéből készült A pisztolyhős új irányt mutatott a western műfajában, két évvel megelőzve Fred Zinnemann Délidő című klasszikusát.
Magyar szempontból a legfontosabb válogatás az 1956-os forradalom 70. évfordulójához kapcsolódott. Ebben a szekcióban kilenc újonnan felújított filmet vetítettek, amelyek az 1956-hoz vezető okokat vizsgálták. A programban szerepelt az Éjfélkor, a betiltott Keserű igazság és az Eltüsszentett birodalom, valamint A csodacsatár, amelynek eredeti Puskás-verzióját is restaurálták.
A fesztivál egyik legizgalmasabb szekciója a Vérgrófnők – Női vámpírok a 20. századi zsánerfilmben volt, Varró Attila kurátori munkájával. A hét film között szerepelt szovjet propagandafilmeket újrahasznosító sci-fi, élőhalott-románc és kosztümös Hammer-film is. Magyar szempontból a Drakula grófnő bizonyult a legérdekesebbnek, amely Báthory Erzsébet természetfeletti legendáját dolgozza fel. A filmet a magyar származású Peter Sasdy rendezte, elkészítésében több 56-os és erdélyi emigráns vett részt. Varró Attila felvetése szerint a film allegorikus 56-os áthallással is bír: nem számít, hogy a hatalom minek hazudja magát, attól még tudjuk, hogy rohad az egész.
A korábbi filmmaratonok leglátványosabb helyszínétől, a Bazilika elé kifeszített óriásvászontól idén búcsút kellett venni. A szabadtéri vetítések új otthonra találtak a Városházán, ahol hat estén keresztül a Budapest Kertmozi várta a közönséget. A kínálatban szerepelt a Niagara Marilyn Monroe-val, az Amélie csodálatos élete, a Szamárköhögés, Konrad Wolf Solo Sunny című filmje, a Thelma és Louise, valamint Bódy Gábortól a Kutya éji dala.
A Budapesti Klasszikus Film Maratont a három legjelentősebb, filmörökséget bemutató európai fesztivál között tartják számon a bolognai Il Cinema Ritrovato és a lyoni Lumière Fesztivál mellett.
