Fabiny Tamás: Isten nem kívülről nézi a szenvedést
Fabiny Tamást ötven éve foglalkoztatja a gályarab prédikátorok története. Tizenhat évesen, a Deák téri evangélikus templomban hallott először részletesen azoknak a protestáns prédikátoroknak a sorsáról, akiket hitük miatt üldöztek, majd gályarabságra hurcoltak. Fél évszázaddal később az ő ötletéből született meg a Látod-e, Isten? című gályarab-oratórium, amelyet szeptember 22-én a Deák téri evangélikus templomban adnak elő.
A mű ötletgazdája szerint a cím egy örök kérdést tesz fel: hol van Isten, amikor ártatlan emberek szenvednek? Úgy fogalmazott, sokáig nem volt címe a műnek, végül a Látod-e, Isten? mellett döntöttek, mert ez fejezi ki a szenvedő ember értelmet kereső kérdését. Hozzátette: a válasz talán az, hogy Isten nem egyszerűen eltűri a szenvedést és kívülről nézi, hanem ott van a szenvedésben és a szenvedő emberben. Felidézte, hogy Jézus szenvedéstörténete és a gályarabok útja között párhuzam áll fenn: ők Pozsonyból Sárváron keresztül jutottak el Nápolyig, ami hosszú Via Dolorosa volt az életükben.
A szabadság és a megbékélés gondolata
Az oratórium egyik központi gondolata a szabadság. Fabiny Tamás szerint Szabó T. Anna erősen megfogalmazta ezt, amiben szerepe lehet erdélyi hátterének is. Az értelmiség szabadságát, a szabad gondolkodást külön is kiemelte. Az oratóriumban szerepel a sor: „vádlott lett az értelmiség”. A mű nemcsak papokról és prédikátorokról szól, hanem tanítómesterekről és egyházi alkalmazottakról is, akiknek a bilincsek között is meg kellett őrizniük a szabadságukat.
Fabiny Tamás hangsúlyozta: el akarják kerülni annak látszatát is, hogy hitvitát vagy vallásháborút szeretnének újraindítani. Az előadás a megbékélésről szól. Emlékeztetett arra, hogy az ellenreformáció idején sok üldöztetés érte a protestánsokat, de katolikus mártírok is voltak. Mindenkinek bűnbánatot kell tartania, és az ökumené korában természetes a kiengesztelődés. Ezért a darabot, az előadást és a könyvet katolikusoknak is ajánlja, valamint mindazoknak, akik szeretik a szabadság vagy a megbékélés gondolatát.
A megbékélés ugyanakkor nem jelenti a felejtést. Fabiny Tamás kiemelte: meg kell írni ezeket a történeteket, és a dokumentumokat is felhasználják. Példaként említette Tobias Masniciust, aki túlélte az üldöztetést, és utólag megírta, valamint lerajzolta a történetet. A rajzsorozat a könyv illusztrációja is lesz. Szabó T. Anna mélyen beleélte magát a történeti háttérbe, Gryllus Dániel pedig autentikus zenét igyekezett írni, amely a protestáns énekmondók stílusát idézi, de néha a mai éneklés irányába is elmozdul.
A kész mű és a kötet
Fabiny Tamás végigkísérte az alkotói folyamatot, és fontosnak tartotta, hogy az evangélikus és református szereplők egyensúlyban legyenek. Szabó T. Anna egy fiktív családi vonulatot is belevitt, egy kislány és édesanyja szerepel a műben, ami emberivé tette a történetet. Fabiny Tamás eredetileg versciklusra számított, ehhez képest dramatikus forma született, párbeszédes, énekelhető és prózai részekkel, valamint kórusokkal.
A műben narrátorként is szerepet vállal. Szeretett volna a háttérben maradni, de Kőváry Kata rendező határozottan kérte, hogy vegyen részt az előadásban. A narrációba a mai aktualitást is beviszi. Nem írta le a szöveget, csak vázlatból beszél, hogy szabad, ihletett pillanatban mondhassa el, ami éppen a szívén van. Nem prédikál, de a történeti háttér mellett a mai lelki üzenetet is próbálja megadni.
Az oratórium mellett kötet is készült a Luther Kiadó gondozásában. Ez egyrészt Szabó T. Anna verseskötete Látod-e, Isten? címmel, másrészt tartalmazza a hanganyagot CD-mellékleten és QR-kódon is. Masznyik Tóbiás háromszázötven évvel ezelőtt készült rajzai is bekerültek a kötetbe, Fabiny Tamás pedig kísérőesszét írt a történeti háttér bemutatására.
Fabiny Tamás reméli, hogy a szeptember 22-i előadás sokakhoz szól, nemcsak evangélikusokhoz és reformátusokhoz, hanem minden felekezetű és jó szándékú emberhez. Kívánja, hogy a művészet segítségével a fájdalmas történetből katartikus következtetéseket lehessen levonni: meg lehet szabadulni a szenvedéstől, és meg lehet békélni a gyűlölködés után.
A Látod-e, Isten? című gályarab-oratóriumot szeptember 22-én, kedden 18 órakor adják elő a Deák téri evangélikus templomban. A mű Szabó T. Anna József Attila-díjas költő verseivel és Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző muzsikájával idézi fel az üldöztetést elszenvedő prédikátorok sorsát. Az előadást Kőváry Katalin Jászai Mari-díjas, érdemes művész rendezte. A könyvet a Luther Kiadó jelentette meg.
