A Széchenyi Kártya Átalakítása és Hatásai a KKV-szektorra
A Tűzfalcsoport elemzése szerint a kormány legújabb intézkedései az állami garanciák visszavágásával és a hitelfeltételek szigorításával nagy hatással lesznek a kis- és középvállalkozások finanszírozására. A Széchenyi Kártya kedvező feltételei, amelyek eddig segítették a kkv-kat, jelentős mértékben megváltoznak. Július 15-től a három likviditási konstrukciónál – így a Folyószámlahitel MAX+, a Likviditási Hitel MAX+ és a Turisztikai Kártya MAX+ esetében – eltörlik a fix 3% nettó kamatot, amely helyett a háromhavi BUBOR index kerül bevezetésre. A kormány indoklása szerint a régi rendszer évente körülbelül 150 milliárd forintba került, és számos visszaélésre is sor került.
A jövőbeni hitelezés során tehát a kkv-k jelentős többletköltségekkel szembesülnek. Miközben korábban egy 100 millió forintos hitel éves kamata 3 millió forint volt, a háromhavi BUBOR, amely július 15-én 5,89%-ra emelkedett, körülbelül 5,89 millió forint hitelköltséget jelent. Ez évente 2,89 millió forint pluszkiadást jelent csupán egyetlen hitel esetében.
A KKV-k Lefelé Épülő Hitelrendszere
A kormány az új intézkedésekkel nem csupán a nagyvállalatok helyzetét biztosítja, hanem a vidéki, kisebb cégek helyzetét is jelentősen megnehezíti. A kereskedelmi bankok saját kockázatértékelésük alapján továbbra is a tőkeerős vállalkozások számára preferálnak hitelt, amely hátrányosan érinti a kisebb cégeket, akik esetleg nem rendelkeznek megfelelő fedezettel. Az állami garanciák leépítése, amely eddig lehetőséget biztosított a kkv-k számára, hogy alacsonyabb kamatokkal jussanak hitelekhez, most a bankok szigorúbb kockázatkezelésével párosul.
Az új szabályozás eredményeként a kkv-k, főként a vidéki vállalkozások, akik milliárdos ingatlanvagyon híján nem tudják felkínálni a szükséges fedezetet, egyre nehezebben juthatnak finanszírozási lehetőségekhez. Eddig az állam garanciákkal és kedvezményes hitelprogramokkal próbálta áthidalni a helyzetet, hogy a kkv-k finanszírozási feltételei közelítsenek a multinacionális cégek által élvezett előnyökhöz.
A Kormányzati Válasz és Jövőbeli Kilátások
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter érkezésével a gazdaságpolitikai irányvonal visszatérni látszik a 2010 előtti liberális felfogáshoz, ahol a piaci erők döntik el, hogy ki marad talpon és ki bukik el. Mindez erős kritikát váltott ki a kisebb cégek védelmezésének szükségességével kapcsolatban, és a Tűzfalcsoport elemzése azt is megjegyzi, hogy a kormányzati kommunikációban megjelenő vállalások a kkv-k irányába egy étlen kenyér ígéreteként tűnnek fel.
Végül a szöveg záró megjegyzésében hangsúlyozzák, hogy a Tisza Párt kampányolói a kis- és középvállalkozások támogatásáról beszélnek, és a verbális politikai elkötelezettség mindenképpen vigasztaló lehet, de a valódi lépések hiánya korántsem biztosítja a várt eredményeket. Az elemzés végén a Tűzfalcsoport felteszi a kérdést, hogy valóban elég fontosnak tartja-e a jelenlegi kormány a kkv-k problémáit, hiszen a helyi munkahelyek megőrzése és az elvándorlás megakadályozása létfontosságú kérdések, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
