A kormány visszavonja a vitatott törvényjavaslatot

by K Arpad
A kormány visszavonja a vitatott törvényjavaslatot

Személyeskedő támadások a kultúrafinanszírozás vitájában

A kultúra finanszírozásának tervezete körül kirobbant vita átlépte a szakmai párbeszéd határait: a bírálatok egy része már nem a javaslatok tartalmára, hanem a másik fél személyére irányul. A jelenség a politikai nézetektől függetlenül is értelmezhető, amint azt a Magyar Narancs egyik cikke is bizonyítja – írja a Magyar Nemzet véleményrovata.

A közéleti vita hátterében az áll, hogy a Tisza-frakció módosító javaslatokkal készül a kultúra finanszírozásához. A tervek szerint a Magyar Művészeti Akadémiát kivonnák a kultúrairányítás köréből, a Magyarságkutató Intézetet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet pedig új névvel, új szerkezettel és új feladatokkal alakítanák át.

A szerző szerint a kommentháború túlmutat a pártpolitikán: a Magyar Narancsban is megjelent írás a jó ízlés melletti kiállásként értékelhető. Eszerint a lap szerzője megütközését fejezte ki amiatt, ahogy Simon Márton és Peer Krisztián saját költőtársaikat, az MMA jobboldali kurátorait, Szentmártoni Jánost és Iancu Laurát sértette meg. A szerző idézi a lap megállapítását, amely szerint rosszulesik látni a test- és lélekszégyenítést, a máglyát és az írástudókhoz méltatlan viselkedést.

A cikk szerint Simon Márton az új miniszter munkáját kifogásoló megjegyzésében azt állította, hogy az csak Szentmártoni János eltartását célozza, mégpedig testet és lelket megszégyenítő módon. Peer Krisztián pedig Iancu Laura egyik versét másolta be gúnyolódva a posztjába, és a költőnőre „ez a nő” megjelöléssel utalt. A szerző szerint Iancu Laura csángó hagyományokat felmutató szellemi jelenléte páratlan jelentőségű.

A véleménycikk szerint lehet vitatkozni arról, hogy az MMA kiemelt szerepe az NKA működésében fenntartandó-e, és hogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia támogatása növelendő-e. Beszélni lehet a Magyarságkutató Intézetnek vagy a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek szánt új feladatok helyénvalóságáról is – mindaddig, amíg a vita nem a másik fél kiiktatásának szándékával és nem a tények figyelmen kívül hagyásával folyik.

A szerző példaként említi a Lakmusz tényellenőrző összegzését a kultúrafinanszírozás ügyeiről. Ebben a Magyarságkutató Intézet minősítésekor egy 2021-es, a korábbi főigazgatóra célzó kijelentést idéztek a „házmester-történettudomány” kifejezéssel. A cikk rámutat, hogy az intézetet azóta két, a hivatásos történészcéh által elismert tagja, B. Szabó János és a jelenlegi vezető, M. Lezsák Gabriella is irányította, és az erről való megemlékezés hiánya a megközelítés elfogultságát jelzi.

Hasonlóan hiteltelen tényközlésnek nevezi a szerző azt a posztot, amelyben a kultúrafinanszírozás terve ellen tiltakozó Vörös Neon Cabaret Színház Tarr Zoltán fotójára azt írta: „Hankó Balázs II.” A cikk hangsúlyozza: a tények ellenőrzését és a szükséges átvilágítást helyeselni kell, de elvárható, hogy a tényellenőrök a tényekkel foglalkozzanak, ne lejárt szavatosságú fogalmakkal.

A szerző szerint a kultúra a kurzusoktól függetlenül kiveti magából az üres szólamokat. Ezt kellene belátnia mindenkinek, aki meghátrálásra akarja rávenni a kormányon belül a jobboldal szellemi műhelyeivel szemben némi méltányosságot tanúsítókat – zárul a véleménycikk.

related articles

Leave a Comment

Ez az oldal nem biztosít kereskedési tanácsokat, befektetési tippeket vagy bármilyen pénzügyi irányvonalat.

Edtior's Picks

Latest Articles

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Terv Alap