Százmilliárdos kockázatokat tárt fel az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésben
Bár a 2027-es büdzsé összességében átment a vizsgálaton, a kormányzati tartalék szinte utolsó fillérig elolvadhat az alultervezett kiadásokon és a bizonytalan adóbevételeken. A számvevőszék a bevételi főösszeg 90 százalékát lefedő 33 előirányzatot és a kiadási főösszeg 90 százalékát kitevő 154 tételt vizsgálta át. A bevételek 99,9, a kiadások 97,3 százalékát találták számításokkal megalapozottnak.
Adóemelésekre épül a bevételi oldal
A bevételi oldal 14 lényeges adónem esetében csak a tervezett jogszabály-módosítások parlamenti elfogadásával válik teljesíthetővé, amelyek együtt 1372,4 milliárd forint többletet hoznak. A társasági adó előirányzata 41,9 százalékkal, 1431,6 milliárd forintra nő, miután az 500 millió euró feletti árbevételű nagyvállalatoknál 15 százalékra emelik a kulcsot, és megszüntetik a látvány-csapatsportok adókedvezményét, valamint az adófelajánlási lehetőségeket. A KATA bevételeit több mint háromszorosára, 238 milliárd forintra tervezték. Teljesen új elem a 200 milliárd forintos vagyonadó, amelynek adatbázisai más vállalatértékelési módszertanra épülnek, mint a törvényjavaslat, így az önadózás súlyos gyakorlati nehézségeket okoz majd.
Hiányzó számítások Paksnál és a szociális ágazatban
Bevételi oldalon egyetlen tétel, a 25,2 milliárd forintos szén-dioxid-adó bukott meg a megalapozottsági vizsgán, így ez teljes összegében a bevételi kockázatok közé került. Összesen 95,9 milliárd forintnyi bevételi kockázatot azonosítottak. Kiadási oldalon hat nagy előirányzat bizonyult számításokkal nem megalapozottnak, köztük a Paks II. Zrt. 175 milliárd forintos tőkeemelése, ahol 180,6 milliárd forintos különbözetet nem tudtak megmagyarázni, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium két tétele.
Energiapiaci kitettség és elolvadó tartalékok
A felülről nyitott kiadásoknál összesen 185,1 milliárdos elégségességi kockázatot számoltak össze. Ennek legnagyobb tétele 135 milliárd forint a migrációs ügyben kiszabott uniós bírság kihúzása miatt, további 34 milliárd forintos túllépés fenyeget a Lakossági Rezsivédelmi Alapnál. A 95,9 milliárdos bevételi és a 185,1 milliárdos kiadási kockázat együtt 281 milliárd forintot tesz ki, miközben a szabad tartalékok összesen 295 milliárd forintot érnek el.
Szűk mozgástér az adósságpályán
Az ESA-hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra kívánják leszorítani, ami magasabb a Brüsszel által jóváhagyott középtávú tervben vállaltnál, így új tervet kell elfogadtatni. A GDP-arányos államadósság 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik, ám az implicit tartalék mindössze 254 milliárd forint: ha a reál GDP-növekedés 2,1 százalék alá csúszik, sérül az alkotmányos követelmény. A devizaarány 34,3 százalékra emelkedik, és a forint 10 forintos gyengülése önmagában 0,7 százalékponttal dobja meg az adósságrátát.