Vagyonadó-vita miatt került veszélybe a holland kormány
Az egyik leggazdagabb európai országban, Hollandiában a vagyonosok megadóztatása körüli nézeteltérés sodorta válságba a kisebbségi koalíciós kormányt. A hollandoknál sem árad a Tisza, ideig-óráig maradtak egyelőre együtt a koalíciós pártok – számol be a Magyar Nemzet nyomán a Világgazdaság.
Rob Jetten holland miniszterelnök a koalíció működésének alapvető újragondolását sürgette, amit több miniszter is támogatott. A tárgyalásokat követően elismerte: az utóbbi időben nem alakult megfelelően a koalíciós együttműködés, ami a pártok közötti kapcsolatokra is rányomta bélyegét. Mint mondta, ha a tárgyalások pénteken végleg lezárultak volna, az a koalíció felbomlásához is vezethetett volna. A patthelyzet ugyanakkor továbbra is fennáll, az egyeztetéseket a hétvégén folytatják.
Válságról válságra
A korábbi, Dick Schoof vezette kormány 2025 júniusában omlott össze az EU egyik leggazdagabb – vásárlóerő-paritáson a harmadik legtehetősebb – országában, miután Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártja (PVV) kilépett a négypárti koalícióból a menekültügyi politika körüli nézeteltérések miatt. Az ezt követő előre hozott parlamenti választásokon a Rob Jetten vezette D66 került az élre, majd a párt a VVD-vel és a CDA-val alakított ki kisebbségi koalíciós kormányt. A politikai instabilitást vetíti előre, hogy a fősodorbeli pártok mellőzték Wilders Szabadságpártját.
Jetten kormánya egyik parlamenti házban sem rendelkezik többséggel, ezért minden fontosabb döntéshez ellenzéki támogatásra szorul. Ha a vagyonadó-módosítás átmegy a parlamenten, a VVD kilépése sodorhatja veszélybe a kabinetet. Ha viszont elbukik a javaslat, bizalmatlansági indítvány következhet, ami szintén a kormány bukásához vezethet.
Magyarországon is napirenden a vagyonadó
A holland vita magyar szempontból is érdekes, hiszen Magyarországon szintén napirenden van a vagyonadó kérdése. A tervezett hazai szabályozás az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre főszabály szerint évi egyszázalékos adót vetne ki. A Joint Venture Szövetség becslése szerint mintegy 6400 magánszemélyhez köthető legalább egymilliárd forint értékű cégvagyon, az érintett vállalkozások összesített értéke pedig elérheti a 30 ezer milliárd forintot.