Itt vannak a BL-győztes női kézilabdaklubok iszonyatos gazdasági bukásai
A hétszeres Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC nagy bajban van, ezt a klub irányítói is elismerik. A csapat vezetői kedden homályos közleményben erősítették meg, hogy a dán sajtó által hétfőn megszellőztetett gazdasági problémák valósak. Az elmúlt években több hasonló eset történt Európában: Norvégiában, Dániában, Spanyolországban, Montenegróban és Németországban is.
A Vipers nagy drámája
A norvég Vipers Kristiansand összeomlása drámai volt: a klub közvetlenül bukása előtt három egymást követő évben, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban nyerte meg a Bajnokok Ligáját. 2024 októberében pénzügyi okok miatt bejelentette, hogy nem tudja folytatni működését. A játékosok bérköltsége 2019 és 2022 között 11 millióról 22 millió norvég koronára nőtt. 2024 januárjában a klub a csőd szélére került, hatmillió korona hiányzott a működéshez. A játékosok maguk kezdtek adományokat gyűjteni, és elfogadták fizetésük csökkentését, de ez csak elodázta az összeomlást. Október 15-én a klubelnök bejelentette, hogy három nap alatt 25 millió koronát kellene előteremteni, ez nem sikerült, és október 20-án bejelentették a csődöt.
A dán Slagelse bukása
A dán Slagelse Anja Andersen vezetésével három Bajnokok Ligáját nyert (2004, 2005, 2007), majd 2013. február 13-án csődöt jelentett. A modell erősen függött Anja Andersentől és a köré épített kerettől. Amikor 2008 nyarán ő és több meghatározó játékos távozott, a szponzorok egy része is elfordult a klubtól. A csapat fokozatosan szétesett, 2009 elején a csőd szélére került, majd 2013-ban fizetésképtelenséget jelentett, és visszalépett az élvonaltól.
A spanyol Itxako és a montenegrói Buducsnoszt
Az Itxako 2011-ben BL-döntőt játszott, 2009-ben EHF Kupát nyert, de modellje az állami támogatásokra és egyetlen főszponzorra épült. Amikor ezek megingtak, a rendszer összeomlott: 2013 júniusában a klub nem vállalta a következő idény élvonalbeli szereplését, szeptember 27-én a bíróság elrendelte a felszámolást. A kétszeres BL-győztes Buducsnoszt Podgoricát súlyosan érintette a koronavírus-járvány, 2024 nyarán elveszítette főszponzorát, a Bemaxot. A városi közgyűlés 2024. július 26-án megszavazta a klub átvételét, így az életben maradt, de vezető európai szerepe megszűnt.
Német csődök és a siófoki példa
A HC Leipzig 2017-ben jutott csődbe, mintegy 1,5 millió eurós adóssággal, befektetőt nem találtak. A Ludwigsburg négy egymást követő német bajnoki címe után 2025 nyarán omlott össze: főszponzora, az Olymp már 2024 júniusában jelezte a támogatás csökkentését, új finanszírozást nem sikerült találni, 2025. július 22-én bejelentették a csődöt, augusztus 5-én az EHF kizárta a BL-ből, majd a Bundesligától is visszaléptek. A Siófok 2019-ben EHF Kupát nyert, 2011 és 2021 között mintegy 5,8 milliárd forint TAO-támogatást kapott, 2023-ban mégis kiesett az NB I-ből, miután a szövetség elutasította licenckérelmét egy villanyszámla-tartozás miatt.