Már a sajátjai is csalódtak a Tisza-kormányban – tovább fogy a balliberális értelmiség türelme
Egyre több bírálat éri a Tisza-kormányt azok részéről is, akik néhány hónappal ezelőtt még a kormányváltástól reméltek gyökeres fordulatot. A balliberális értelmiség ismert alakjai közül többen a be nem váltott ígéreteket, a kifogásolható döntéseket és a kormányzati működést teszik szóvá. A csalódottság ráadásul messze túlmutat a kulturális életen: az agrárvállalkozóktól a fiatal aktivistákig mind többen szembesülnek azzal, hogy Magyar Péterék intézkedései nem feltétlenül felelnek meg korábbi várakozásaiknak.
Kovács egyebek mellett azt sérelmezte, hogy miközben a szépirodalmi pályázatokra szűkös források jutnak, a Magyar Művészeti Akadémia költségvetése növekszik. A pályázati díjak emelését is bírálta. Bejegyzésének különösen beszédes része volt, hogy a kormányváltás után néhány hónappal már attól tart: nyilvános kritikája miatt eleshet állami támogatásoktól. Mint felidézte, április 12. után éppen abban reménykedett, hogy többé nem kell ilyen következményektől félnie.
A kulturális és emlékezetpolitikai költségvetéssel kapcsolatban Rainer M. János történész is aggályokat fogalmazott meg. Október végén azon lamentált, hogy az Orbán-korszak emlékezetpolitikai intézetei a következő évben is összesen 7,4 milliárd forintos költségvetési kerettel számolhatnak.
A kulturális támogatások elosztása miatt Csáki Judit színikritikus ugyancsak élesen bírálta a Tisza-kormányt. Mint az Index beszámolt róla, a kritikus Facebook-bejegyzésében azt kifogásolta, hogy a 2027-es költségvetés tervezete szerint a Magyar Művészeti Akadémia az előző évinél is több, mintegy 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat, miközben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia titkárságának kerete 35 millió forint körül alakul, ráadásul csökken. „Vagyis 14500 millió versus 35 millió. Szégyellje magát ez a kulturális kormányzat” – fakadt ki Csáki.
A jogállami garanciákat is számonkérik
Magyar György ügyvéd, a korábbi ellenzéki közélet ismert szereplője a Népszava Törésvonal című műsorában az új vagyonvédelmi hivatal vezetőjének kiválasztását és az intézmény működésének jogállami garanciáit bírálta.
Az ügyvéd elsősorban azt kifogásolta, hogy nem világos, milyen szakmai szempontok alapján választották ki a hivatal vezetői posztjára pályázó 96 jelentkező közül a végső jelölteket. Emellett az új szervezet hatásköreinek elhatárolását, ellenőrizhetőségét és a jogorvoslati garanciákat is tisztázatlannak tartotta. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a külön-külön kisebbnek tűnő jogállami aggályok együttesen már komoly problémát jelenthetnek.
A bírálat azért figyelemre méltó, mert éppen azoknak a jogállami követelményeknek az érvényesítését kéri számon, amelyek teljesítését Magyar Péterék a választási kampányban is központi ígéretként fogalmazták meg.
Magyar Péter személyesen ígérgetett, most egykori támogatója csalódott
Bűdi Zsolt Attila, a Bács-Zöldért Zrt. egyik tulajdonosa és vezérigazgatója is élesen bírálta a Tisza-kormány egyik fontos döntését. A korábban lelkes Tisza-szimpatizáns vállalkozót Magyar Péter a kampányban személyesen is felkereste, és ígéreteket tett neki. Bűdi később büszkén számolt be arról is, hogy meghívást kapott az agrárminiszter 17 fős tanácsadó testületébe.
A lelkesedés azonban csalódottságba fordult, amikor kiderült, hogy a 2027-es költségvetésből kimaradt a zöldségek és gyümölcsök áfájának korábban kilátásba helyezett csökkentése. A vállalkozó szerint az intézkedés elmaradása súlyos következményekkel járhat a hazai termelők számára, és munkahelyek megszűnéséhez is vezethet.
Pankotai Lili terveit is keresztülhúzta a kormány
Pankotai Lili, aki a választások előtt Magyar Péter mellett kampányolt, az ATV műsorában arról beszélt, hogy az Otthon Start program váratlan megszüntetése az ő lakásvásárlási terveit is meghiúsította. Az aktivista a háromszázalékos kedvezményes hitellel szeretett volna lakást vásárolni, a program gyors kivezetése miatt azonban nem tudta időben lebonyolítani az ügyletet, a kormány döntése pedig szerinte több ezer fiatalnak okozott nehézséget.
A megszólalások közös vonása, hogy olyan szereplőktől is érkeznek bírálatok, akik korábban a kormányváltástól vártak megoldást az ország problémáira. Bár többségük egyelőre csak egyes intézkedéseket bírál, Puzsér Róbert és Lengyel László megszólalásai már jóval általánosabb problémákat vetnek fel. A Tisza-kormánynak így immár nemcsak politikai ellenfeleivel, hanem korábbi támogatóinak növekvő elégedetlenségével is számolnia kell.
