„Engem itthon csúnyán átvertek” – könyv a magyar futball valóságáról
A magyar labdarúgók közül sokan csak külföldre igazolva döbbentek rá arra, mennyi mindent nem tanítottak meg nekik idehaza – áll a Világszint című könyvben, amelynek bemutatóján a szerzők, Dénes Tamás és Szabó Tamás a légiósok történetein keresztül idézték fel a magyar futball fénykorát és mélyrepülését, miközben a jelenbe érve a visszakapaszkodás reményét is felvillantották.
A vasfüggöny felemelkedése
A magyar futball nyugati profizmussal való találkozása sokak számára kijózanító élményt jelentett. Szabó Tamás az 1979-es évet nevezte fordulópontnak, amikor kezdett felemelkedni a vasfüggöny, és az egykori tanítómesterek utódai már tanulni indultak Nyugatra. Ehhez az 1978-as argentínai világbajnokság kudarca is kellett, ahol a magyar válogatott valamennyi mérkőzését elveszítette. Fazekas László szerint a bukásnak váratlan következménye lett: ha Argentínában sikerrel járnak, folytatódott volna a Kutas-korszak, és nem mentek volna külföldre.
Az MLSZ élére 1979 elején Szepesi György került, akinek közbenjárásával Bálint László 1947 óta első magyar válogatottként, hivatalos engedéllyel szerződhetett külföldre. A ferencvárosi védő eredetileg az Ajaxhoz készült, de a holland hatóságok nem adtak neki munkavállalási engedélyt, végül a belga FC Bruges-nél kötött ki, amelyikkel már az első idényében bajnoki címet szerzett.
Külföldön derült ki a keserű igazság
Szepesiék terve ígéretes volt: a magyar játékosok tanulják meg Nyugaton a profizmust, majd hozzák haza és adják tovább a tudást. Csakhogy ebből évtizedeken keresztül alig valósult meg valami. Szabó Tamás szerint a könyvhöz készített interjúk visszatérő eleme volt, hogy a légiósok csak külföldön szembesültek a hazai képzés hiányosságaival.
Urbán Flórián, a később az Anderlechtben is megforduló válogatott védő 1992-ben a belga Waregemhez szerződött. Első edzésén nyolc kilométeres erdei futással kezdtek, a többiek pedig egyszerűen faképnél hagyták. „Nekem idehaza nyolc kilométer az erdőben kocsival is sok volt” – emlékezett vissza Urbán, aki szerint egy párharcban úgy odalépett ellenfelének, hogy saját elmondása szerint „szánkóval húzták le a pályáról”. A történetek tanulsága egy irányba mutat: ami Magyarországon elegendő volt, az Nyugaton gyakran már az első edzésen kevésnek bizonyult. Generációk szembesültek ugyanezzel, miközben a magyar futball harminc-negyven évre eltávolodott a nemzetközi élvonaltól.
Csak most valósul meg Szepesi terve?
A könyv a jelenbe érve egy új korszak reményét is felvillantja. Király Gábor a Bundesligában és a Premier League-ben szerzett tapasztalataira építve Szombathelyen utánpótlásműhelyt működtet. Hajnal Tamás a németországi évek után a Ferencváros sportigazgatójaként az elmúlt évtized nemzetközi sikereinek egyik fő kovácsa lett. Szalai Ádám, aki 2013-ban a hollandoktól elszenvedett 8-1-es vereség után élesen bírálta a hazai futball szakmai lemaradását, immár az MLSZ utánpótlásért felelős alelnökeként tehet a változásért. Ott van továbbá Szoboszlai Dominik, a Liverpool középpályása, aki hosszú idő után az első magyar, aki a világ egyik legjobb csapatának meghatározó játékosa.
A két sportújságíró, Dénes Tamás és Szabó Tamás korábban a Válogatott történetek és az Életem meccse című köteteken dolgozott együtt. A Világszint az Inverz Media gondozásában jelent meg, 272 oldalon, 16 oldalas képmelléklettel kiegészítve.
