Az uniós vezetők méltatták a magyar kormányt az 1956-os évfordulón tartott parlamenti díszülésen
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott parlamenti díszülésen a történelmi megemlékezés mellett feltűnően nagy hangsúlyt kapott az Európai Unió és a magyar kormány kapcsolatának méltatása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében Magyarország megújulásáról, az uniós programok visszatéréséről és a jogállamisági reformokról beszélt, és többször is köszönetet mondott Magyar Péter miniszterelnöknek.
Az államfő külön kitért az 1956-os forradalom nemzetközi jelentőségére, és hangsúlyozta a külföldi nemzetek szolidaritásának fontosságát. Mint mondta, hetven év után a magyaroknak a köszönet szavait is ki kell mondaniuk azoknak az országoknak, amelyek befogadták a forradalom után külföldre menekülő magyarokat.
A szovjet megtorlás okairól és a szabadság terjedéséről
Ursula von der Leyen beszéde első részében a szovjet megtorlás kegyetlenségéről, majd a szabadság és a demokrácia jelentőségéről beszélt. Feltette a kérdést, miért léptek fel a szovjetek hetven évvel ezelőtt ilyen brutálisan a magyarokkal szemben. A bizottsági elnök szerint a válasz egyszerű: féltek azoktól az emberektől, akiknek állítólag a nevében léptek fel, és attól is, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, akkor a demokrácia iránti vágy más országokban is elterjed. Megfogalmazása szerint az elnyomás csak újabb elnyomással tartható fenn, miközben a szabadság gyorsan terjedő futótűz.
A történelmi eseményekből kiindulva arról beszélt, hogy a történelem nem egyenes út, és minden generációnak újra meg kell küzdenie azért, hogy megújítsa saját szabadságát, illetve energiával töltse meg a demokratikus intézményeket.
Köszönet a magyar választóknak
Von der Leyen ezután a jelenlegi magyar politikai helyzetre tért át. Azt mondta, hat hónappal ezelőtt a magyar emberek egy új fejezetre szavaztak, hogy változtassanak az addigiakon. Állítása szerint a választáson a magyar emberek nyolcvan százaléka a változásra szavazott, és ezt minden idők egyik legmagasabb részvételi arányaként értékelte a kommunista időszak óta.
A választás estéjét is felidézve arról beszélt, hogy az emberek az utcára vonultak, idegenek ölelték meg egymást, és spontán ünneplésben tört ki a város. Ezt az 1956-os eseményekkel is összekapcsolta: arról beszélt, hogy azon a helyen, ahol hetven évvel korábban magyarok vonultak fel és vesztették életüket a demokráciáért, a közelmúltban már ünneplő emberek táncoltak.
Közös út a magyar miniszterelnökkel
Az Európai Bizottság elnöke ezután közvetlenül Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult. Elmondása szerint a választások után találkoztak, és megállapodtak egy közös előre vezető útban. Ennek részeként Magyarország – megfogalmazása szerint – harcol a korrupció ellen és visszahozza a jogállamiságot.
Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az új magyar kormány szerinte megtett: a korrupcióellenes jogszabályok megerősítését, a közpénzek elköltésének nagyobb átláthatóságát, valamint Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Kiemelte a Horizon Europe és az Erasmus-programokat is, amelyekhez szerinte a magyar diákok visszatértek.
Úgy fogalmazott: a kemény munka meghozza a gyümölcsét, és a bizalom visszatér. Szerinte Magyarország megújult európai elköteleződése Európát is erősebbé teszi. Beszédét így zárta: „Itt a mai napon mindannyiuknak, akik ezt az új fejezetet írják, Európa nevében annyit mondok, hogy köszönöm. Köszönöm, köszönöm, köszönöm!”
A szabadság és a jólét összetartozik
Ursula von der Leyent António Costa, az Európai Tanács elnöke követte. Costa beszédében szintén az 1956-os forradalom leverését és a szovjet megtorlást idézte fel. Szerinte hetven évvel ezelőtt a magyar nép úgy döntött, hogy felkel a kommunista diktatúra ellen, amire a Szovjetunió brutális választ adott. A magyarok szabadság iránti vágya azonban soha nem bukott el, és ez a vágy az 1989-es rendszerváltás egyik mozgatórugójává is vált.
Az Európai Tanács elnöke Magyarország 2004-es uniós csatlakozását is az 1956-os örökség részeként értelmezte. Arról beszélt, hogy Európa ereje a különböző nyelvekben és kultúrákban rejlik, és szerinte az európai integráció nem fenyegeti a nemzeti identitást, hanem az európai nemzetek egymást erősítik.
Párhuzam az ukrán háborúval
A díszülésen Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár is felszólalt. Elmondása szerint különleges számára Budapesten lenni, mivel korábban a magyar fővárosban élt, és gyermekkorában sok történetet hallott Nagy Imréről, Maléter Pálról és az 1956-os magyarokról. Szerinte a demokráciát nem lehet készpénznek venni.
Beszédében ezt követően az orosz–ukrán háborúra tért át, és párhuzamot vont az 1956-os magyar szabadságharc és az ukránok Oroszországgal szembeni küzdelme között. Megfogalmazása szerint ahogyan hetven évvel ezelőtt a magyarok néztek szembe az orosz, illetve szovjet erőszakkal, úgy most az ukránok küzdenek az orosz agresszióval.
