Külföldi titkosszolgálati akció is állhat a magyarországi bombariadók mögött
A rendőrség a nemzetközi szálat is vizsgálja a Magyarországon csaknem száz iskolát érintő bombafenyegetések ügyében. Az elmúlt napokban Írországban, Észak-Írországban, Skóciában, Szerbiában és Romániában is több oktatási intézmény kapott fenyegetést.
Információk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda azt vizsgálja, hogy a mostani esetek összefüggésbe hozhatók-e a 2025 januárjában történt, több száz iskolát érintő bombariadókkal. Szakértők szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy ilyen esetekben egy idegen állam akciója állhat a fenyegetések hátterében.
A tavalyi fenyegetések technikai háttere
A korabeli sajtóhírek szerint a tavalyi fenyegetések technikai hátterében ukrán internetszolgáltató és orosz levelezőrendszer is megjelent. A fenyegető üzenet arab szóvirágokat tartalmazott, de angol mondatszerkezetek magyarra fordítását tükrözte. A vélhetően fordítóprogrammal készült, Allah nevében bombával fenyegető szöveget eldobható e-mail-címről küldhették.
Ezt erősítette meg Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő, aki elmondta: a támadók egy ukrán internetszolgáltatónál létrehozott, úgynevezett eldobható e-mail-cím segítségével regisztráltak az orosz Yandex rendszerébe. A Google-hoz hasonló Yandex többek között keresőmotort és levelezőszolgáltatást is működtet. Az eldobható e-mail-cím használatával a fenyegetők elrejthették a regisztrációhoz használt címüket, így a címzettek csak azt láthatták, hogy a fenyegető levelek egy Yandex-fiókból érkeztek.
Frész Ferenc azt kevésbé tartotta valószínűnek, hogy dzsihadista szervezet lett volna az elkövető, a fenyegető levelek szövegezésén ugyanis az látszott: próbálták lekoppintani az iszlamista szervezetek retorikáját, ám aki olvasott már hasonló, autentikus szöveget, az látja, pusztán másolatokról van szó – tette hozzá.
Zavarkeltésre alkalmas művelet része is lehetett
A nemzetközi szál nemcsak a fentiek miatt merült fel, hanem azért is, mert 2025 januárjában és most is több európai országban történtek hasonló fenyegetések. Szakértők a tavaly januári események kapcsán nem zárták ki azt sem, hogy ez egy idegen, a NATO-val nem szövetséges állam akciója, amely egy zavarkeltésre alkalmas műveletnek a része lehetett. Ilyenkor ugyanis az állami szerveknek mindenképpen lépniük kell, akkor is, ha a fenyegetés minden bizonnyal komolytalan.
További probléma, hogy ezzel meghozzák a kedvet az amatőr fenyegetőknek, adott esetben diákoknak, ami ugyancsak leköti a rendőrséget. Láttunk is erre példát a 2025-ös hullám idején, azt az elkövetőt ugyanakkor hamar elfogták.
Szintén figyelemre méltó, hogy a bombariadós fenyegetések miatti vizsgálatok egészen biztosan leterhelik az adott ország elhárítását, hiszen amíg a szolgálatok a bombariadóval fenyegetők után kutakodnak, kevesebb energiájuk és emberük marad más, igencsak fontos ügyekre. A napokban történt fenyegetéseket nézve ezt a szálat most sem lehet teljesen elvetni.
