Több százan tiltakoznak egy mesterséges intelligenciát használó kiállítás ellen, a múzeum nem hátrál meg
Több mint 900-an írtak alá egy nyílt levelet, amelyben egy amerikai kortárs művészeti múzeumot arra szólítanak fel, hogy zárja be új kiállítását. A tiltakozók szerint a mesterséges intelligenciát használó tárlat alkotói hozzájárulás nélkül használ fel műalkotásokat, miközben a képek AI-alapú átalakítása etikai kérdéseket is felvet.
A Wisconsin állambeli Madison Museum of Contemporary Art szeptember 19-én mutatta be Beeple, polgári nevén Mike Winkelmann Diffuse Control című interaktív installációját, amelyben a látogatók egy vezérlőpult és a telefonjuk segítségével alakíthatják át a múzeum gyűjteményéből kiválasztott művek digitális változatait.
A kurátor ugyanakkor különbséget tett a kritika meghallgatása és az azzal való egyetértés között. A nyílt levelet fontos visszajelzésnek tartja, de nem gondolja, hogy a tiltakozás önmagában indokolná a kiállítás megszüntetését.
Ki rendelkezik a műalkotásokkal?
A vita egyik legérzékenyebb pontja a szerzői jog és a hozzájárulás kérdése. A múzeum gyűjteményéből származó képek felhasználása ugyanis nem minden esetben esik azonos jogi megítélés alá. Prindle elmondása szerint a kiállítás három gyűjtemény anyagából dolgozik, amelyek közül kettő történelmi műveket, a harmadik kortárs alkotásokat tartalmaz. Az intézmény igyekezett felvenni a kapcsolatot azokkal, akik a kortárs művek szerzői jogait birtokolják, köztük a hagyatékok kezelőivel és az egyetlen még élő alkotóval. Ahol a jogszabályok megkövetelték, megszerezték a szükséges engedélyeket.
A régebbi művek jelentős része közkincsnek számít, így felhasználásukhoz főszabály szerint nem szükséges a jogtulajdonos engedélye. A kurátor szerint ez a rendszer azért is fontos, mert évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt élt alkotók esetében nem tudhatjuk, hogyan vélekednének műveik mai felhasználásáról.
A közkincs intézménye azonban nem oldja fel az összes etikai dilemmát. Attól, hogy egy alkotás jogilag szabadon felhasználható, még felmerülhet a kérdés, milyen célra és milyen technológiai környezetben használják fel.
A múzeum hivatalos tájékoztatója külön kitér arra is, hogy a kiállításban felhasznált képek nem kerülnek be a Stable Diffusion tanítóadatbázisába. Ez fontos különbség: a gyűjteményi alkotások felhasználása az installáció működéséhez nem jelenti automatikusan azt, hogy a műveket egy általános célú AI-modell betanítására is felhasználják.
A tiltakozók kifogásai ugyanakkor nem kizárólag arra vonatkoznak, hogy a képek bekerülnek-e egy tanítóadatbázisba. Azt is vitatják, hogy a művészeknek milyen beleszólásuk van alkotásaik ilyen jellegű felhasználásába, és elegendő-e a jogi megfelelés egy új technológia etikai megítéléséhez.
Zöld út az AI-nak?
A Madison Museum of Contemporary Art saját bevallása szerint már rendelkezik informális irányelvekkel a mesterséges intelligencia használatára. Az intézmény például továbbra is emberekre bízza saját szövegeinek megírását, és nem használ generatív AI-t erre a célra. Prindle ugyanakkor óv attól, hogy a múzeumok általános szabályokkal korlátozzák a művészek technológiai eszközhasználatát. Szerinte az alkotóknak lehetőséget kell adni arra, hogy szabadon kísérletezzenek, a múzeumok feladata pedig az, hogy eldöntsék, mely művek érdemesek a bemutatásra.
A kurátor a kiállítás körüli vitát a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól szóló szélesebb párbeszéd részeként értelmezi. Az adatközpontok terjedésétől a digitális szolgáltatások mindennapi használatáig számos olyan terület van, ahol az emberek már kapcsolatba kerülnek a technológiával, gyakran anélkül, hogy ennek minden következményét mérlegelnék.
Prindle szerint ezért nehéz lenne egyszerűen kizárni az AI-t a múzeumokból. Sok művész akkor is használhat mesterséges intelligenciára épülő eszközöket, ha nem közvetlenül a műalkotás létrehozásához veszi igénybe őket, hanem például az adminisztratív feladataihoz vagy a levelezéséhez.
Nem zár be a kiállítás
A több mint 900 aláíró követelése ellenére a múzeum nem állította le a Diffuse Control bemutatását. Az intézmény hivatalos programja szerint az installáció 2027. január 10-ig látogatható. A múzeum honlapján a szerzői jogi és etikai kifogásokra is reagált, a nyílt levél követeléseinek teljesítéséről vagy a tiltakozókkal kötött megállapodásról azonban nem jelent meg megerősített információ.
