Bunkerkórházak, kritikus gyógyszerek: a NATO egyik főorvosa szerint így kell készülnünk a háborúra
Az európai egészségügyet mostantól nemcsak gyógyító intézményként, hanem a nemzetbiztonság és a honvédelem frontvonalaként kell kezelnünk. A kontinens jelenlegi kórházai és ellátórendszerei egyszerűen összeroppannának, ha kirobbanna egy háború, például az oroszokkal. Erre világítottak rá a szakértők a Bad Hofgasteinben megrendezett Európai Egészségügyi Fórum legfontosabb ülésén, amelyet az Európai Bizottság Egészségügyi Főigazgatóságával közösen hoztak tető alá.
Hónapok óta az oroszok elleni háborúra készítik fel a lakosságot
Miközben Gasteinben az intézményi felkészülés alapjait fektették le, zárt ajtók mögött és a szivarszobákban egyre hangosabban beszélnek a katonai és kormányzati vezetők arról, hogy magukat az állampolgárokat is fel kell készíteni egy esetleges, Oroszországgal szembeni közvetlen összecsapásra. Az észak-európai országok, különösen Svédország, Norvégia és Finnország, már most diktálják a tempót a lakossági honvédelmi tudatosságban. Ezek a kormányok nemcsak leporolták a hidegháborús információs füzeteket, hanem nagyon is gyakorlatias útmutatót adtak az emberek kezébe. Pontosan leírják, hogyan halmozzanak fel otthon tartós élelmiszert, ivóvizet, és hogyan gondoskodjanak az alapvető elsősegélynyújtási és higiéniai szükségleteikről arra az esetre, ha a központi infrastruktúra napokra vagy hetekre leállna.
A NATO legfelsőbb katonai stratégái már nyíltan kimondják, hogy a kollektív védelem nem csupán a hivatásos katonákon múlik, hanem a teljes társadalom pszichés és fizikai ellenállóképességén. Több nyugat-európai védelmi minisztériumban újra asztalra kerültek a kötelező vagy önkéntes sorkatonai szolgálat különféle formái, és egyre nagyobb az igény a civil lakosság alapszintű elsősegélynyújtási és katasztrófavédelmi képzésére.
A kormányok természetesen hangsúlyozzák, hogy a lakosság felkészítése nem a pánikkeltésről szól, hanem a hiteles elrettentésről. Szerintük ha egy potenciális agresszor, például az oroszok azt látják, hogy a kiszemelt országokban a kórházak védettek, az ellátási láncok rugalmasak, a polgárok pedig pontosan tudják, mi a teendő krízishelyzetben, akkor a háború kirobbanásának a kockázata is drasztikusan lecsökken.
