Magyarország termálvizeinek furcsa titkai
Magyarország ásványi nyersanyagokban viszonylag szegény, a legfontosabb energiahordozókból behozatalra szorul. Van azonban olyan természeti kincse, amiben hazánk a világ leggazdagabbjai közé tartozik: a különösen jó minőségű, bőségesen előforduló termál- és gyógyvizek.
A termálvizek hazai bősége egyedi földtani sajátosságnak köszönhető, ami a Kárpát-medence geológiai múltjára vezethető vissza. Magyarországi viszonylatban a +25 Celsius-fokos, illetve annál magasabb hőmérsékletű felszín alatti vizeket nevezzük termálvíznek. A hazai termálvizek többsége a +100 Celsius-fokot sem éri el, szemben az aktív vulkáni területek +100 és +300 Celsius-fokos vizeivel, illetve gőzeivel. Azt, hogy világviszonylatban is milyen jelentős termálvízkészletet rejt a hazai föld mélye, csak a mélyfúrások térképezték fel igazán alaposan.
A legfontosabb magyarországi karsztvíztároló kőzetek a középhegységeink nagyobb részét felépítő, átlagosan 4-5 kilométer vastag triász korú, magas mésztartalmú mészkő- és dolomitrétegek. Ezek a középhegységeink irányát követve nagyjából az ország délnyugati és északkeleti középvonalában helyezkednek el, a Pannon-medencét kettészelő nagy törésvonal mentén.
Ez a tengeri üledékes kőzettömeg részben a késői triász időszakban, nagyjából 230-220 millió éve rakódott le az Egyenlítőhöz közel, az afrikai lemez keleti partvidékén, a trópusi Tethys-óceán sekély vizeiben. Másik része – például a Mecsek-hegységet felépítő karbonátos kőzettömeg – ettől sokkal távolabb, a Tethys egykori eurázsiai partvidékén rakódott le.
Ezek a karsztosodásra hajlamos kőzetek kitűnő csapdát jelentenek a mélyben lévő vizek számára. A karbonátos rétegekbe nem csak a felszínről leszivárgó tiszta karsztvizek, hanem nagy ásványianyag-tartalmú, rendkívül ősi vizek is becsapdázódtak. Ezeknek a mélyfúrásokkal feltárt ősi karsztvizeknek a kémiai összetétele szoros hasonlóságot mutat a tengeri eredetű sós víz kloridösszetételével. Éppen ezért e több millió éve becsapdázódott vizek a kőzetek fogságába került ősi, miocén végi, alsó pannon korú tengervíznek tekinthetők.
A földtani feltárások bebizonyították, hogy a tektonikai folyamatok miatt mélybe süllyedt mészkő- és dolomitrétegekben több karsztvízszint is kialakulhatott. Mivel ezek a nagy mélységbe lejutott vízrétegek állandóan kitettek a viszonylag közeli felső földköpenyből felfelé áramló hőnek, ennek köszönhetik magas hőmérsékletüket is. A becsapdázódott víz a bezáró anyakőzettel reakcióba lépve többféle ásványi anyagot old ki, és ennek köszönhető, hogy számos hazai hévizünk jótékony fiziológiai hatással rendelkező gyógyvíz is egyben.
Az ország területén főleg Budapest, annak is a budai oldala gazdag gyógyhatású termálvizekben. A hévforrásokból feltörő termálvíz értékét, illetve gyógyító hatását már a távoli múltban a rómaiak is felismerték. Az oszmán hódoltság idején, a XVI. és a XVII. században a törökök voltak az elsők, akik a budai hévforrások vizére alapozva fejlett fürdőkultúrát létesítettek Budán; számos egykori hamam, azaz törökfürdő mind a mai napig fennmaradt, mint például a Rudas- vagy a Császár-fürdő.
Budapestet nem véletlenül tartják a jelenben is a világ gyógyhatású termálvizekben egyik leggazdagabb városának; a budai oldalon több mint hatvan hévforrásból tör a felszínre a termálvíz, és ezek legnagyobb része természetes eredetű forrás. A Duna túlpartján, a pesti oldalon szintén bőséges termálvízkészletek rejtőznek a felszín alatt a Margit-szigettől kezdve egészen a Rákos-patak környékéig, de ezeket a gazdag ásványianyag-tartalmú hévizeket már csak mélyfúrásokkal lehet a felszínre hozni.
A főváros összes hévize a triász korú karbonátos kőzetekből tör elő. A triász dolomittömbök legszebb példája a Gellért-hegy, amely magasan a Duna fölé emelkedik. Pont a Duna vonalában van azonban egy törésvonal, melynek mentén a széttöredezett dolomitrögök lépcsőzetesen lesüllyednek a mélybe, a beléjük zárt hévizekkel együtt. A kelet-pesti oldalon ezek a tömbök már több mint ezer méter mélyen találhatók, és ez a magyarázat arra, hogy a Dunától keletre fekvő pesti síkságon miért lehet már csak mélyfúrások segítségével hozzájutni az értékes gyógyvizekhez.
A földtani sajátosságoknak köszönhetően az ország egész területén előfordulnak gyógyvizes hévforrások. Ezekre egyre több településen fejlett gyógyturisztikai infrastruktúrát építettek ki, ami a világviszonylatban is kitűnő minőségű hazai gyógyvizeknek köszönhetően számos vidéki városunk, így többek között Hajdúszoboszló, Hévíz, Gyula, Makó, Balf vagy Eger számára jelentős turisztikai bevételt hoz.
Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország termálvíz-nagyhatalom, hiszen Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után hazánk a világ ötödik termálvizekben leggazdagabb országa, Budapest pedig a világ egyetlen olyan fővárosa, amely természetes eredetű gyógyfürdőkkel rendelkezik. Éppen ezért nem véletlen, hogy Magyarország a nemzetközi gyógyturizmus egyik legkedveltebb célpontja.
