Sportlétesítmények fejlesztése: a betonromoktól a Bajnokok Ligája döntőig
Cristiano Ronaldo 2009-ben még egy olyan Puskás Ferenc Stadionban futballozott Budapesten, amelynek felső karéját évekkel korábban életveszélyessé nyilvánították. Tizenhét évvel később a Bajnokok Ligája döntőjét rendezték ugyanott.
Az elmúlt évtizedekben a sportlétesítmény-fejlesztés stratégiai céllá vált, aminek köszönhetően Magyarország sorra rendezte a világversenyeket. Az új kérdés az, hogyan folytatódik mindez a jövőben.
Stratégiai ágazat és az első nagy sikerek
2010 után tudatosabb állami sportpolitika vette kezdetét. Orbán Viktor már akkor úgy fogalmazott, hogy a kormány célja „a sportot stratégiai ágazattá” tenni. Ebbe illeszkedett az országos szintű létesítményfejlesztés is.
A 2017-es vizes világbajnokság lett az új korszak egyik első nagy nemzetközi sikere. Kevesebb mint két év alatt felépült a Duna Aréna, amely a világbajnokságon 12 ezres nézőtérrel működött. Julio C. Maglione, a világszövetség akkori elnöke azt mondta, Budapest rendezte „a FINA történetének legjobb világbajnokságát”. A Duna Aréna 2022-ben öt éven belül másodszor volt a vizes világbajnokság otthona.
Kézilabda-Eb és atlétikai vb
A 2022-es férfikézilabda Európa-bajnokságra újabb két nagy létesítmény készült. Szegeden felépült a Pick Aréna, Budapesten pedig elkészült az MVM Dome, Európa egyik legnagyobb kézilabdacsarnoka, amely azóta a női Bajnokok Ligája Final Fourjának helyszíne, és a 2027-es vizes világbajnokságon is használni fogják.
A 2023-as atlétikai világbajnokságra is új létesítmény épült a korábbi rozsdaövezetben a Duna-parton: a Nemzeti Atlétikai Központ. A vb idején 35 ezres stadiont az esemény után úgy alakították át, hogy tartósan használható atlétikai központ maradjon. Sebastian Coe, a World Athletics elnöke a vb után így fogalmazott: – Új szintre emeltük a szabadtéri világbajnokságok mércéjét. Szolgáljon mintaként ez az esemény.
A vb-re több mint négyszázezer jegyet adtak el, a kilenc esti programból hét telt házas volt. A stadion kiállja az idő próbáját is: idén szeptemberben ott rendezték a World Athletics új csúcseseményét, az első világdöntőt. Mindhárom esti program telt házas volt.
Sportesemények sora és a Hungaroring megújulása
Az elmúlt évek sportesemény-rendezési hulláma ennél is nagyobb. 2022-ben Magyarországról rajtolt a Giro d’Italia, 2025-ben 33 év után visszatért Magyarországra a MotoGP.
A Forma–1 külön történet, hiszen a Magyar Nagydíj 1986 óta megszakítás nélkül része a világbajnokságnak. A Hungaroring is megújult: új paddock, főépület és főlelátó készült, aminek köszönhetően a Magyar Nagydíj szerződését 2032-ig meghosszabbították.
Mindez csak a jéghegy csúcsa: a kevésbé látványos változás az ország sportpályáin, öltözőiben, edzőközpontjaiban és utánpótlás-létesítményeiben történt. Az MLSZ összesítése szerint 2011 és 2024 között több mint 1500 új futballpálya épült, több mint 3400 pálya újult meg.
A fenntarthatóság kérdése és Athén figyelmeztetése
Most az a kérdés, hogyan tovább. A tavaszi kormányváltás után az új miniszterelnök, Magyar Péter az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin társaságában nézte végig a PSG–Arsenal BL-döntőt. Júliusban ugyanez ismétlődött meg a Hungaroringen, ahol Magyar Péter a futam után többek között két F1-es világbajnokkal, Lando Norrisszal és Max Verstappennel is találkozott. Szeptemberben pedig a Nemzeti Atlétikai Központban fogadta Usain Boltot, a budapesti világdöntő nagykövetét.
A világot hazánkba vonzó sportlétesítményeket nemcsak megépítették, hanem folyamatosan meg is töltötték élettel. Mindez már az új kormány felelőssége, mert rossz példák is akadnak a világban. Athén figyelmeztető jel: a 2004-es olimpia után néhány évvel a Hellinikon komplexumot már gaz nőtte be és graffitik borították be egy lezárt területen.
Idehaza az új kormány a napokban változtatta meg a nemzetközi sportesemények szervezésére vonatkozó szabályokat: a támogatásukról 500 millió forint alatt a sportpolitikáért felelős miniszter, afelett pedig a kormány dönt. A sportági szövetségek feladata lesz a nemzetközi sportesemények előkészítése, megpályáztatása, megszervezése és lebonyolítása a megszűnő Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség helyett.
Pósfai Gábor belügyminiszter úgy fogalmazott a Testnevelési Egyetem tanévnyitóján, hogy az új sportvezetés egyik kiemelt célja a kiépült magyar létesítményi infrastruktúra hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése. A lecke fel van adva, vagy sportosabban: a leköszönt korszakban e tekintetben magasra került a léc.
