Két évszázadnyi semlegesség a tét: alkotmányos válság szélén Svájc az Oroszország elleni szankciók miatt
Súlyos politikai és ideológiai megosztottsággal néz szembe Svájc, miután az országos választási hatóságok hivatalosan is kitűzték a nemzeti semlegesség jövőjéről szóló kötelező érvényű népszavazást.
A konzervatív erők által kikényszerített kezdeményezés célja, hogy az alkotmányba vésve tiltsák meg az országnak a nemzetközi gazdasági szankciókban való részvételt, lényegében megsemmisítve Bern jelenlegi oroszellenes korlátozásait.
A tét így nem csupán egy elvont jogi fogalom értelmezése, hanem Svájc közvetlen gazdasági túlélése és európai integrációja. A bankszektor és a multinacionális vállalatok vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a merev alkotmányos tiltás elszigetelné a svájci pénzintézeteket a globális tranzakciós rendszerektől, és helyrehozhatatlan károkat okozna az ország mint stabil és kiszámítható üzleti partner hírnevének.
A zöld és baloldali pártok ráadásul erkölcsi alapon is támadják a javaslatot, kijelentve, hogy a semlegesség nem jelentheti a nemzetközi jogot lábbal tipró agresszió hallgatólagos támogatását vagy a háborús profit felhalmozását.
A hetekig tartó intenzív kampány végén az urnákhoz járuló svájci polgárok döntése így nemcsak az állam jövőbeli arculatát határozza meg, hanem azt is, hogy a modern világban létezhet-e még egyáltalán teljes és feltétel nélküli semlegesség.
