A Tisza-kormány első 100 napja: Eltöprengés az intézkedéseken
A Tisza-kormány első hónapjaiban tett döntések megosztóak voltak, és látszik, hogy az életszínvonal emelése helyett inkább a multinacionális cégek profitját támogató lépések kerültek előtérbe. Az elmúlt időszakban a lakosságot érintő érdemi intézkedések elmaradtak, miközben a különböző adócsökkentések és támogatások a nagyvállalatok zsebébe íveltek.
Az áfa eltörlése a vényköteles gyógyszerek esetében mindössze 143 forint megtakarítást eredményezett az átlagos gyógyszerfogyasztó számára, amely a családi költségvetésben alig érezhető. A Tisza-kormány kommunikációs eszközként használja ezt a kisebb léptékű áfacsökkentést, ám tudni lehet, hogy valójában nem a betegeknek, hanem a társadalombiztosítási kasszának jelent terhet.
Az Otthon start program leállítása további kérdéseket vet fel, hiszen az előző kormány által elindított otthonteremtési támogatások kedvező hatással voltak a lakosság egy jelentős részére. A program leállítása annak ellenére történt, hogy az előzetes tervek szerint 50 ezer új lakás építésére lett volna lehetőség. A kormány bérlakásprogramnak adta ki az új irányt – ami összhangban van az uniós elvárásokkal –, ám ezzel együtt a migrációs paktum infrastruktúrájának megteremtéséből sincsenek következmények.
A háztartások energetikai beruházásai terén végrehajtott keretcsökkentés a napelemekhez való hozzáférést fogja csökkenteni, aminek következményeként a lakosság saját forrásból kénytelen finanszírozni a szükséges fejlesztéseket. Igaz, a kormány a szélerőművek felé való elmozdulást kommunikálja, ám elvárt mértékben a magyar cégek számára ez nem hoz lehetőséget.
A védett üzemanyagárak eltörlése, amely márciusban szerepelt a kormányzati intézkedések között, mostanáig megőrizhette volna a kiskereskedelmi árakat, de a kormány átláthatatlan döntéseivel most az infláció újabb terheit helyezte a lakosságra.
Bár a kormány hangsúlyozza a gazdaság stabilitását, a költségvetési hiány növekedése és a hárommilliárd eurós devizakötvény-kibocsátás kérdése a jövőbeli pénzügyi stabilitásra vetít fényt. E lépés megkérdőjelezi a kormány által tett ígéreteket a gazdasági fejlődés és a lakosság megélhetésének javítása terén.
A szén-dioxid-adó törlése és a visszafizetések végrehajtása, a költségvetési tervekkel való összeegyeztetés szükségessége is mélyen érinti az államadósság szintjét, amely a gazdasági stabilitás szempontjából kulcsfontosságú.
A Tisza-kormány első hónapjaiban tett intézkedések valóban figyelemreméltóak, de a lakosság életszínvonalának emelése helyett a multik profitjára helyezett hangsúly sokak számára aggasztó jövőképet vetít előre. Az idők folyamán egyre világosabbá válik, hogy a Tisza-kormány szándékai nem a lakosság javát szolgálják, amely erőteljes diskurzusokat generál a politikai téren a jövőre nézve.
