Baka András köztársasági elnöki jelölése
Baka András megválasztása a köztársasági elnöki posztra, amelyet a Tisza Párt támogatásával sikerült elérnie, már most óriási politikai vitákat generál. Az Országgyűlés rendkívüli ülése során, amely éppen Baka jelöltsége miatt került összehívásra, a Fidesz és a Mi Hazánk párt elutasította Baka András jelölését, utalva a múltbéli ellentmondásos ügyekre, amelyek érintették őt, különösen a Korbely-ügy kapcsán, ahol a jelölt az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként a bíróság többségi álláspontját támogatta.
A Fidesz frakcióvezetője, Bóka János, hangsúlyozta, hogy Baka András kapcsolata a 2006-os rendőrségi túlkapásokkal és az 1956-os eseményekkel érintett viszonyai komoly kétségeket vetnek fel a jelöltségének alkalmasságát illetően. A Fidesz és a KDNP nem vesz részt a szavazáson, kijelentve, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök legitimitása nem üresedett meg az önkényes eltávolítás miatt.
A helyzet összetettsége
Baka András, akit a Tisza Párt jelölt, már a megválasztása előtt a párt politikai akaratának foglyává válhat. A tervezett elnöki mandátumnak sem egyértelmű a hossza, mivel a miniszterelnök közvetlen államfőválasztás bevezetését szem előtt tartja, amely érintheti Baka pozícióját is. Magyar Péter miniszterelnök úgy véli, hogy bárki is kerüljön a posztra, jobban teljesít majd, mint az elmúlt évek államfői.
Zila János politológus felhívta a figyelmet arra, hogy Baka megválasztásának körülményei kizárják a Tisza Párt korábbi „döntsünk együtt” elvét, hiszen a jelölés végső soron a pártvezetés akaratának érvényesülését mutatja.
Különböző politikai reakciók
A Mi Hazánk párt, amely eleve Baka jelölésével szemben áll, Tóth Máté energiajogászt javasolta, azonban a pártnak csak hat képviselője van, ami álláspontjuk hivatalos jelölését megnehezíti. Toroczkai László kiemelte Baka 2006-os rendőri intézkedésekkel kapcsolatos bírálatát, amely hozzátartozik a politikai diskurzushoz.
Baka András múltja és jogi ügyek
Baka András karrierje az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol 2008-ban részt vett Korbely János elítélésével kapcsolatos döntéshozatalban, valamint a korábbi észak-amerikai politikai besorolásokhoz fűződő ellentmondásai miatt sokat vitatott. Az ügy részletei nem csupán politikai, hanem jogi szempontból is komplex helyzetet teremtenek, amely a közeljövőben széleskörű politikai vitákat vonhat maga után.
Baka emellett korábban tiltakozott a semmisségi törvény ellen, amely a 2006-os rendőri vallomásokra alapozott jogi következményeket lehetővé tette, ami tovább növeli a politikai tétet a köztársasági elnök státusával kapcsolatban.
