Herpy Miklós hangsúlyozta a közlekedési jogszabályok szigorításának szükségességét
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd kifejtette, hogy a tervezett szigorítások és büntetési tételek emelése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valódi visszatartó erőt fejtsenek ki a gyorshajtókra vonatkozóan. A jogász álláspontja szerint ezen intézkedések csak akkor válhatnak hatékonyakká, ha a közlekedési szabályok pontosak és differenciáltak, valamint ha az elkövetők személyazonossága is könnyen azonosítható a bírságolás során.
Herpy hozzátette, hogy a legtöbb gyorshajtást automata sebességmérők rögzítik, és ezek csak a jármű rendszámát regisztrálják, ami megnehezíti az elkövetők nyomon követését. Éppen ezért a közlekedési ügyvéd indokoltnak tartja, hogy a közigazgatási bírság kiszabásakor az üzembentartónak kötelessége legyen megjelölni, ki vezette a járművet. Enélkül nem lehet megállapítani, hogy valaki visszaeső gyorshajtó-e, mivel a rendszám-ezekben az esetekben nem elegendő információ.
Herpy Miklós az elkobzás kérdéséről is beszélt, amely lehetőségét a kirívóan veszélyes és tudatos jogsértések esetén elvi szinten támogatja, ám a gyakorlatban ezt csak a legsúlyosabb jogszabálysértések, mint például a súlyos ittas vezetés vagy a tilos jelzés megkerülése indokolja. Kiemelte, hogy a vasúti átjáró esetében a szabályszegés például olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a vezető nem tud azonnal megállni, így a szándékos áthaladás nem egyenlő a tudatos jogsértéssel.
Herpy véleménye szerint a súlyos jogkövetkezmények alkalmazásának indokoltan kellene kapcsolódnia a tilalom szándékos figyelmen kívül hagyásához, amely bizonyos időtartam alatt fennáll. Hozzátette, hogy a szigorítások valódi visszatartó ereje csak akkor valósulhat meg, ha a büntetési tételek mellett egyértelmű és következetes jogalkalmazás is együtt jár.
