Karácsony Gergely újra a liberális drogpolitikát tűzte agendaelejére
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a főváros új rendőrfőkapitányával folytatott egyeztetés után ismételten bírálta a kormány drogpolitikáját, amelyet kudarcosnak minősített. Bejelentette, hogy új fővárosi addiktológiai utcai szolgálatot szeretne létrehozni. Az általa képviselt ártalomcsökkentő megközelítés korábban számos balliberális vezetésű kerület drogelméletében is megjelent, melyet sokan a közbiztonsági problémák súlyosbodásával hoztak összefüggésbe.
Hozzá kell tenni, hogy a 2010-es évek közepén a liberális nézőpontok visszaszorultak, különösen, mióta a Fidesz jelöltjei a kerületek többségében győztek. Azonban a 2019-es önkormányzati választások tényezői miatt, sok városrész került ismét balliberális irányítás alá. Például Józsefvárosban Pikó András polgármester és csapata kísérletet tett arra, hogy visszatérjen az SZDSZ-es és MSZP-s elődeik gyakorlatához. Pikó hasznosnak és előremutatónak ítélte a tűcsere programot, amit drogrehabilitációs központ nyitása követett.
Különösen érdekes, hogy Sárosi Péter, aki korábban a Soros Györgyhöz köthető álcivil Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa volt, játszotta a központi szerepet Pikó koncepcióinak alakításában. A szervezet még viták központjába került, mert kiderült, hogy külföldi drogosokat próbáltak kezeltetni Magyarországon. Karácsony Gergely szintén Sárosi terveit próbálta a drogstratégiájába integrálni, ezzel csak tovább erősítve a kormányzati drogszemléletről alkotott kritikákat.
Amíg Pikó a droghasználat kérdésében népszerűsítette liberális nézeteit, a hajléktalan helyzet kezelésénél a lakossági ellenállás jelentős volt. Olcsó lakhatási programok és a „dekriminalizálás” melletti érvelés csak romlott a közrend és az ott lakók kényelmi faktorának romlásához a VIII. kerületben. Ezzel szemben a Fidesz-kormány idején, 2025-ben kineveztek egy kormánybiztost, Horváth Lászlót, a kábítószer-kereskedelem felszámolására, aki több sikeres intézkedést is be tudott vezetni.
A Delta program keretein belül szigorították a Büntető Törvénykönyvet a kábítószer-kereskedőkre vonatkozó jogszabályokban. Ennek eredményeképpen a vagyonelkobzás folyamata leegyszerűsödött, és a drogkereskedők feltételes szabadlábra helyezése is nehezebbé vált. A program során egy év alatt több mint 11 ezer büntetőeljárás indult, felszólítottak több mint 3 tonna kábítószert, a drogbűnözéshez kapcsolódó lefoglalt vagyon pedig meghaladja a 2,2 milliárd forintot.
A helyzet világosan rávilágít arra, hogy míg a baloldali politikai irányvonal próbálja a liberalizmus nevében kezelni a drogproblémát, a kormányzati fellépés markáns és tényekkel alátámasztott. Az őszinte, következetes politikai diszkusszió elengedhetetlen lenne a problémák valódi megoldásához.
