Drámai helyzetkép az ukrán háború következményeiről
Kirill Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Kijevi Mohila Akadémia hallgatói előtt tartott előadásában sürgette a külföldi szakemberek toborzását és a külföldre menekült ukránok hazacsábítását, hangsúlyozva, hogy Ukrajna háború utáni gazdasági újjáépítése elképzelhetetlen e két elem nélkül. Az ukrán demográfiai helyzetet drámai mértékű csapás érte, annál is inkább, mivel a menekültek jelentős többsége, mintegy 80%-uk magasan képzett nő és gyermek.
Budanov figyelmeztetett, hogy a külföldön tartózkodó szülőképes korú nők aránya miatt a születési ráta történelmi mélypontra, 1,0 alá süllyedt. Ezen túlmenően, a külföldön tanuló ukrán gyermekek integrációja a befogadó országok oktatási rendszereibe azt vetíti előre, hogy ezek a fiatalok véglegesen el fogják hagyni hazájukat.
A Center for Economic Strategy legfrissebb felmérései szerint míg a háború elején a menekültek 74%-a tervezte visszatérését, ez az arány mára csupán 43%-ra csökkent. A tartós háborús helyzet miatt az ukrán családok fokozatosan gyökereznek meg külföldön, tovább csökkentve a hazatérési kedvet.
Strukturális kihívások a háború után
Az ukrán demográfiai helyzet megroppanása a humántőke mennyiségi és minőségi összetételének drámai romlásával is jár. Míg a háború előtti időszakban Ukrajna népessége stabilizálódni látszott, a jövőre vonatkozó becslések most 2030-ra 34 millió körüli népességszámot jósolnak, feltéve, hogy a harcok lezárulnak és mérsékelt hazatérési hullám indul meg. Az Ukrán Gazdasági Minisztérium szerinti becslések azonban rávilágítanak, hogy a gazdaság újraélesztéséhez minimum 4,5–5 millió plusz munkavállalóra lesz szükség.
A kijevi vezetés előtt két alapvető lehetőség áll: meg kell teremteniük azt a gazdasági és biztonsági légkört, amely hazacsábítja a külföldön élő ukránokat, és egyidejűleg meg kell nyitniuk a határokat a külföldi vendégmunkások előtt.
Külföldi munkavállalók toborzása
Az ukrán kormány már dolgozik egy 70 országot felölelő népszerű toborzási programon, köztük Marokkóval, Afganisztánnal és Banglades-sel, ahonnan szakképzett munkaerőt terveznek toborozni az építőipar, a logisztika, és az infrastruktúra helyreállítása érdekében. Budanov aláhúzta, hogy a háború utáni gazdasági helyreállítás nem csupán a hazatérő ukránokra támaszkodhat, hanem szükség van a külföldi munkavállalókra is.
Az Ukrajnát fenyegető hosszú távú kihívások
Budanov figyelmeztetése arra figyelmeztet, hogy Ukrajna jövője és túlélése hosszú távon azon múlik, hogy képes lesz-e megvalósítani a nyugati integrációt, közeledni az Európai Unióhoz és olyan vonzó, biztonságos és dinamikus gazdasági környezetet teremteni, amely képes megfordítani a népességfogyás trendjét.
Ellentétes esetben az ország a demográfiai elöregedés és a gazdasági stagnálás csapdájába eshet, ami tovább súlyosbítja a jelenlegi válságot.
