Lyndon B. Johnson politikai pályafutása: A korrupció és a gyilkosságok árnyékában
Lyndon B. Johnson amerikai elnök pályafutását nem csupán politikai hatalmának fenntartására tett kísérletek övezték, hanem a körülötte lévő rejtélyes gyilkosságok és korrupciós ügyek árnya is. Johnson politikai felemelkedése nagyrészt texasi olajemberek anyagi támogatásának köszönhető, akik azonban elvárták, hogy az elnök a saját üzleti érdekeik mentén cselekedjen. Az ő neve is felmerült Malcolm Wallace ügyében, aki gyanúba keveredett több gyilkossággal. 1951-ben őt óvadék ellenében szabadon bocsátották, miután megölte felesége szeretőjét. Később, 1961-ben Wallace kivégezte Henry Marshallt is, aki Johnson üzlettársa gyanús ügyleteit vizsgálta, ám az esküdtszék a harmadik bűncselekmény után elítélte, de a bíró öt évre mérsékelte a büntetést, őt végül felmentették.
Wallace nemcsak Marshall, hanem más gyilkosságok gyanúsítottjaként is felmerült, ám mindig sikerült elkerülnie a büntetést. 1984-ben Billy Sol Estes, aki Wallace-szal együtt dolgozott, elárulta Johnson és Wallace közötti kapcsolatot, megjegyezve, hogy Johnson azt mondta Wallace-nak: „Szabadulj meg tőle!” Az ügyletek ellenére Wallace végül 1971-ben életét vesztette, elvesztve a hallgatásért kérkedett információt.
Johnson politikai ambíciói és Kennedy merénylete
Johnson ambíciói 1960-ban az elnöki posztért folytatott küzdelemben csúcsosodtak ki, azonban belátta, hogy nem tudná legyőzni Kennedy-t, ezért elfogadta az alelnöki jelölést. 1963-ra Johnson számára a politikai helyzet aggasztóvá vált, amikor Kennedy bejelentette, hogy csökkenteni fogja az olajipari adókedvezményeket, ami hátrányosan érintette volna az olajbárók érdekeit. Későbbi elemzések szerint a Kennedy elleni merénylet kidolgozása Johnson és a háttérhatalom érdekében erősen összefonódott.
Kennedy korábbi döntése, amely az amerikai csapatok létszámának csökkentésére irányult Vietnamban, komoly politikai vihart kavart, mivel a Pentagon és a CIA érdekeit sértette. Johnsonnak nem volt más választása, mint megállítani a nyomozást, és saját erőfeszítéseit koncentrálni a bizonyítékok elrejtésére, amely ellen Kennedy merénylete irányult.
Korrupciós ügyek és hatalomgyakorlás
Johnson elnöksége alatt a korrupció még mélyebb gyökereket eresztett. Bobby Baker, Johnson asszisztense, egy széleskörű italautomatás korrupciós ügy részesévé vált, mely körbeölelte az elnöki hivatalt is. A Baker-ügy rendezésére tett kísérletek 1963 novemberére egybeestek Kennedy merényletével, amely megakadályozta Baker kihallgatását. Baker végül csak 1967-ben kapott büntetést, ám az ő elítélése már nem hozta meg Johnson számára a várt következményeket. Johnson politikai tevékenységét a titkos műveletek bővítése jellemezte, élesen konfrontálódva Kennedy örökségével, amely már-már a közel-keleti helyzet destabilizálódásához is vezetett.
Johnson ideje alatt az Egyesült Államok háborúba sodródott Vietnammal, aminek következtében az ország a hódító birodalom gépezetévé alakult. A közel-keleti politikájának átalakítása, amely Izrael korlátlan támogatásával kezdődött, szintén drámai következményekkel járt. Johnson öröksége tehát nem csupán a korrupcióval volt tetézve, hanem egy véres világpolitikai háborúval is, amelyet az Egyesült Államok vezetett a hidegháborús időszak hátterében.
Lyndon Johnson öröksége
Végül Johnson olyan államférfi lett, aki nemcsak saját hatalmát akarta fenntartani, hanem azt is, hogy a híres „dallasi merénylet” komoly politikai fordulatokat eredményezzen. 1973-ban bekövetkezett halála után öröksége nem csupán a politikai manőverekkel és a háborús döntésekkel, hanem a mögötte lévő korrupcióval és a politikai gyilkosságokkal rajzolódott ki. Johnson egy megosztott országot hagyott maga után, ahol a háborúk és a politikai intrikák egyaránt tovább feszítették a társadalmi szövetet.
