Csikos Sándor és a Főiskolai Felvételi Kálváriája
Csikos Sándor, a Nemzet Színésze és a Csokonai Nemzeti Színház tagja, mélyen gyökerező tehetségét már középiskolás korában, a debreceni Ady Endre Gimnáziumban megmutatta. Az 1960-as felvételik során azonban nem csupán művészi adottságai, hanem politikai háttere is kulcsszerepet játszott abban, hogy nem kezdhette el azonnal színészi tanulmányait.
1960-ban, miután Csikos sikeresen bizonyította tehetségét a színművészeti felvételin, érkezett az első sokk: a felvételi bizottság tagjait nem annyira a játékstílusa, hanem sokkal inkább a családjának földbirtokai foglalkoztatták. Az 1956-os forradalmat követően a mezőgazdaság kollektivizálása jelentős hatással volt a társadalomra, és a kulákkérdés újraéledése fokozta a feszültségeket. Sándor édesapja, aki a Független Kisgazdapárt tagjaként parlamenti képviselő volt, a mezőgazdasági reformok utáni időszakban különleges figyelmet kapott.
A felvételi eljárás során K. Nagy István, a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgató-helyettese leveleket írt, hogy pontos képet kapjon a Csikos család földtulajdonáról. E levelek alapján derült ki, hogy Csikos Sándor édesapja 87 kataszteri hold földdel rendelkezett, amelyet a kollektivizálás során az állam elvett tőle, és ezért a felvételi bizottság őt dolgozó parasztnak minősítette.
Az eljárás során a felvételi bizottság számára kulcsfontosságú volt a család társadalmi státusza. A KISZ-tag Csikos személyes tapasztatai is megkérdőjeleződtek, mivel általa „osztályidegennek” nyilvánították, így hiába volt tehetséges, a politikai környezet akadályok elé állította. 1961 tavaszán Csikos újra felvételizett, de ismét a földkérdés merült fel, és a bizottság nem vitatta a tehetségét, hanem a múltbeli földtulajdonviszonyok tisztázására szorítkozott.
Miután végül sikerült minden adatot precízen tisztázni, Aczél György, a kulturális kérdésekért felelős politikai vezető, végül hozzájárult a felvételéhez. Így Csikos Sándor 1965-ben elvégezte a főiskolát, és pályafutása során számos felejthetetlen szerepet játszott, melyekkel a magyar színház világát gazdagította.
Csikos Sándor története nem csupán a tehetségről szól, hanem a társadalmi, politikai kontextus által formált környezetről is, amely sok más fiatal művész életére is kihatott a Kádár-korszakban.