Görög Márta és a közjegyzői rendszer reformja
Görög Márta, az igazságügyi miniszter, komoly kihívásokkal néz szembe a közjegyzői rendszer átalakítása kapcsán, melyet a Tisza-kormány tervez végrehajtani. A javasolt reform célja, hogy átdolgozza a közjegyzői szolgáltatások működését, csökkentve ezzel a közjegyzők hatáskörét és eltörölve a közjegyzőségek számának korlátozását.
Az átalakítás érdekében megfogalmazott elképzelések azonban aggodalmat keltettek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) részéről. A szakmai szervezet figyelmeztetett arra, hogy a javasolt intézkedések tovább terhelhetik a bíróságokat és a kormányhivatalokat, miközben potenciálisan veszélyeztethetik a vidéki közjegyzői irodák működését is.
Pénzügyi következmények és területi egyenlőtlenségek
A MOKK álláspontja szerint a feladatok bíróságokhoz való áthelyezése komoly költségeket róna az államra. Az új munkatársak felvétele, képzése és az infrastruktúra kiépítése jelentős anyagi ráfordítást igényelne. A kamara hangsúlyozta, hogy a közjegyzőségek számának növelése nem kívánatos, hiszen az ország különböző térségei között már most is jelentős gazdasági különbségek állnak fenn, ez pedig a vidéki irodák fennmaradását veszélyezteti.
Területi illetékesség megszüntetése
Emellett a közjegyzői helyek számának növelése hátrányos hatással lehet a vidéki ügyfelek számára is, mivel várhatóan a közjegyzők a gazdaságilag fejlettebb területekre költöznének. A kamara figyelmeztetett arra, hogy ha a területi illetékesség megszűnik, sok vidéki régióban szégyenletesen elfogyhatnak a közjegyzői szolgáltatások, így fokozva a területi egyenlőtlenségeket és rontva ezzel a vidéken élők esélyegyenlőségét.
Görög Márta, aki többször is kellemetlen helyzetbe került a kormányzati reformok miatt, jelenleg egyeztet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviselőivel, remélve, hogy a reform során figyelembe veszik a szakmai szervezet javaslatait és aggályait.
