A migrációs paktum vitái és a kormány álláspontja
Magyar Péter, a miniszterelnök, legutóbbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy elődje, Orbán Viktor állítólag megakadályozhatta volna a Migrációs Paktum elfogadását. Ezzel szemben Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a paktumot az uniós belügyminiszterek minősített többségi eljárásában fogadták el, amivel a felelősség nem csupán egy politikai vezetőre hárul.
Bár a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a migrációs paktum elfogadása nem volt egyértelmű és vitatott kérdések sorát vetette fel, a Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga, a közösségi médiában kifejezte, hogy támogatják a bevándorlók szétosztását célzó kvótarendszert. A párt másik tagja, Dávid Dóra a multikulturális társadalmak előnyét hangoztatja, kijelentve, hogy azok versenyképesebbek az egységesen működő társadalmaknál.
Bódis Kriszta, a nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos, a Tisza Párt tanácsadójaként, még továbbment, amikor a migrációt „lehetőségnek” nevezte, elbagatellizálva a terrorfenyegetettséget, amelyet „álvalóságnak” titulált. Ez a kijelentés sokaknál kiverte a biztosítékot, különösen azokat, akik a biztonságosabb határvédelmet és a jogszerűség elvét követelik.
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója rámutat arra, hogy a migrációs paktum mélyebb demográfiai és hatalmi célokat is szolgálhat. A brüsszeli hatóságok szemszögéből nézve a csökkenő európai népességet nem családtámogatásokkal, hanem bevándorlással kívánják pótolni, ezzel új választói bázist építve a nyugat-európai baloldal számára.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a minap tartott közös sajtótájékoztatón megerősítette a magyar kormány és az uniós testület közötti szoros együttműködést a migrációs paktum végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy sok erőfeszítést tettek az együttműködés érdekében, és a közelgő hatályba lépését sürgetik.
A Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás sürgetően figyelmeztetett arra, hogy a paktum következményeként akár húszezer illegális migráns is Magyarországra kerülhet, amennyiben nem sikerül a folyamat megállítása. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok korábban népszavazáson, több mint hárommillió szavazattal mondtak nemet a betelepítésre, amely akaratot nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ez a kialakult helyzet nemcsak politikai, hanem társadalmi vitákat is generál, hiszen sokan attól tartanak, hogy a nemzeti identitás fenntartása érdekében fontosabb, mint valaha, hogy a belső határvédelmet názár alatt tartsák, és figyelemmel kísérjék a migrációs áramlásokat.
