A MÁMOR SZABADSÁGA: „AZ IGAZI DOLGOK A KOCSMÁKBAN TÖRTÉNNEK”
Az alkoholfogyasztás gyökerei rendkívül mélyre nyúlnak az emberi történelemben. Régészeti kutatások tanúsága szerint már 40 ezer évvel ezelőtt is léteztek alkoholtartalmú italok, és a technológia, amely a mézalapú sör előállításához vezetett, körülbelül 12-13 ezer évvel ezelőtt alakult ki. A Krisztus előtti hetedik évezredben már intézményes keretek között állították elő ezeket az italokat, és az ókori Egyiptomban, a gízai piramisok építői napi ellátmányként mintegy öt liter sört kaptak.
Az ókori görög társadalomban a borfogyasztás nem csupán egy élvezet volt, hanem a fejlettség, a műveltség és a civilizáltság jelképe is, amely segített megkülönböztetni a kultúrált népeket a barbároktól. Benjamin Franklin szavaival élve: „Borban a bölcsesség, sörben a szabadság, vízben a baktérium.”
Történelmileg az alkoholfogyasztás gyakran összefonódott a társadalmi és gazdasági problémákkal. A középkor idején az emberek az alkohol segítségével próbálták elviselni a nehézségeiket, és a pálinkát sokáig a pestis ellenszereként tartották számon. Az 18. és 19. század fordulóján Angliában a ginőrület is ezt a jelenséget tükrözte, ahol Friedrich Engels a munkásosztály nehézségeit kötötte össze az alkoholfogyasztás növekedésével. Az emberek a napi kemény munka és rossz életkörülmények elől menekültek az ital nyújtotta mámorba.
Tóth Imre nemrégiben megjelent könyve, a „Függő viszonyok – Alkohol és társadalom a 18–20. századi Európában” átfogó képet ad az alkoholfogyasztás kultúrájáról és annak társadalmi, politikai, gazdasági vonatkozásairól. A kötet különös figyelmet fordít arra, hogy a XX. századi diktatúrák mennyiben segítették elő a nagymértékű alkoholfogyasztást, még akkor is, ha azok vezetői, mint például Hitler, ellenezték azt.
A könyv szerzője Tóth Imre, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem docense, aki elsősorban a huszadik századi diplomáciatörténetet kutatja. Munkássága hozzájárul a modernitás megértéséhez, bemutatva az alkoholfogyasztás és a társadalmi interakciók közötti összefüggéseket a múltban. A kötet világossá teszi, hogy míg az alkoholizmus komoly társadalmi problémát jelent, a minőségi alkoholfogyasztás iránti kereslet a rendszerváltozás óta újra növekedésnek indult, teret adva az igényes társadalmi interakcióknak.
A múlt század tapasztalatai és az újfajta alkoholfogyasztási normák nemcsak az egyéni kulturális élményeket gazdagítják, hanem újraértelmezik a közösségi életeket is. A borozók, sörkertek és kocsmák már nem csupán találkozóhelyek, hanem fontos társadalmi terek, ahol a valódi élet eseményei zajlanak.
