Az Elit és Az Iszlám Radikalizmus Keresztútján
Az elmúlt években Európa színpadán egyre nagyobb szerepet kap a Muszlim Testvériség, amely 1928-ban jött létre Egyiptomban. E szervezet nem csupán egy vallási irányzatot képvisel, hanem komplex politikai stratégiát is, amely célja, hogy általános iszlám törvényekkel (saríával) hozza el a radikális iszlám valóságát a Nyugat számára. Azok, akik elfogadják ezen célkitűzéseket, az egész demokratikus berendezkedést fenyegetik.
A Muszlim Testvériség lényege, hogy alakítja a társadalmi diskurzust, miközben látszólag jótékonykodik. Móri mának megfelelve, Katar jelentős összegeket mozgósít, hogy iskolák, egyetemek és politikai szervezetek támogatásával építse be befolyását a nyugati világban. Ezek az eszközök nem csupán oktatási, hanem ideológiai célokat is szolgálnak.
Tekintettel arra, hogy a nyugati egyetemeken a baloldal egyre nagyobb befolyását élvezi, a Muszlim Testvériség nyíltan hatással van a jövő generációk gondolkodására. Egyes professzorok és diákok a Hamász, mint a testvériség palesztin szárnyának támogatásával próbálják megerősíteni a radikális eszméket. A nyugati diákok sok esetben nem ismerik fel, hogy e csoportok igazi célja a demokrácia lebontása és az iszlám törvények érvényre juttatása.
A tervezett cél azonban még ennél is ambiciózusabb. A Muszlim Testvériség stratégiai célja, hogy Izraelt és az Egyesült Államokat követve, a nagy európai országokat is az iszlám irányítás alá vonja. Mindezek az akciók fokozatosan terjesztik a radikális ideológiát a nem nyugati világban, amely a globalizáció árnyékában valósággá válik.
Mint ahogyan arról a nemzetközi kapcsolatok elemzői is beszámolnak, a közel-keleti államok gyakran végezték el a radikális elemek ellenőrzését, míg a nyugati országokban a társadalmi diskurzus már régóta eltolódott. A Muszlim Testvériség támogatójaként fellépő vezetők, akik a vádak szerint az iszlám radikalizmust terjesztik, észrevétlenül hatással vannak a demokráciák működésére.
A kérdés tehát az, hogy mennyire érzékenyek a nyugati társadalmak a radikalizmus folyamatos növekedésére, és hogy képesek lesznek-e védekezni egy olyan ideológia ellen, amely egyre inkább átjárja a politikai és társadalmi diskurzusokat.
A jövő nem ígérkezik biztatónak, ha Európa továbbra is aludva hagyja a történéseket, és figyelmen kívül hagyja a radikalizmus növekvő hatását. A diskurzus terjesztésében és a társadalmak formálásában kulcsszerepet játszanak az olyan csoportok, amelyek nemcsak a belső politikát, hanem a globális hatalmi viszonyokat is képesek befolyásolni.
