Hankó Balázs és a Magyar Innovációs Jövő
Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere, az „Innováció, ami összeköt” című konferencián hangsúlyozta Magyarország célját, miszerint 2030-ra a leginnovatívabb tíz ország közé szeretnének kerülni. A miniszter kiemelte, hogy az állami források növelése, a sikeres egyetemi reformok és a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) digitalizációja kulcsfontosságú lépések annak érdekében, hogy Magyarország ne csupán követője, hanem aktív alakítója is legyen a jövő technológiáinak.
2026. február 11-én, Budapest szívében, különböző szakemberek, mint Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, is részt vettek a rendezvényen. A konferencia célja az innováció szakmai hátterének erősítése volt, valamint a gazdaság fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében tett lépések egybefogása.
Hankó Balázs elmondta, hogy a gazdaság gerincét az innovatív vállalatok alkotják – ezek a cégek az ország GDP-jének kétharmadát, exportjának 70%-át biztosítják, és a foglalkoztatás 54%-át adják. Felhívta a figyelmet arra, hogy az innovatív cégek nemcsak hatékonyabbak, hanem versenyképesebbek is: 31%-kal magasabb bért fizetnek munkavállalóiknak, mint a hagyományos cégek, a kormány célja pedig, hogy 2030-ra minden második KKV fektessen innovációba – ez a szám jelenleg egyharmad.
A konferencia során megemlítette a szabadalmak számának növekedését is: tavaly 533 új szabadalmat jegyeztek be, amelyből minden harmadik a megújult egyetemi és kutatóhálózatokhoz kapcsolódik. Ez 40%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ami Hankó szerint azt mutatja, hogy elindult a pozitív változás a tudásközpontok és a vállalati szektor összekapcsolódásával.
A miniszter kiemelte, hogy a megújult felsőoktatási rendszer eredményeként 12 magyar intézmény szerepel a világ legjobb öt százalékában, három a legjobb két százalékában, míg a Semmelweis Egyetem a legjobb egy százalékba tartozik. A legkiválóbb tudományos publikációk száma 70%-kal nőtt, míg a hasznosított szabadalmak bevétele 30-szorosára emelkedett.
A tudás és innováció terén a magyar szakképzés az Európai Unióban a harmadik legjobbnak számít, ami a nemzetközi versenyeken elért aranyérmekben is megnyilvánul. Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a tudomány és innováció szoros kapcsolatban áll egymással, és a teljesítményalapú finanszírozás vonzóbbá teszi a kutatási területet a fiatal tehetségek számára.
A Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány célja 75 kiváló kutatócsoport hazahozatala és 15 ezer fiatal tehetség gondozása, emellett várhatóan négy-hat új startup alapítására is sor kerülhet. Az innovációs program keretein belül a kormány háromszorosára, összesen 340 milliárd forintra növelte az innováció finanszírozását, amelyet a mikrocégektől a nagyvállalatokig terjedően biztosítanak.
Befejezve, Hankó Balázs a Magyar Innovátor védjegy átadását is megemlítette, amelyet a frissen megalakult Innovációs Koalíció ítélt oda 70 cégnek, kiemelve ezzel a magyar innovációs szektor dinamizmusát és a jövőbeni lehetőségeket. Magyarország nem csupán a jelenért, hanem a jövőért is versenyt fut – és nyerni fog.
