A világ nem lett biztonságosabb
Az orosz–ukrán háború legutóbbi eseményei lényeges következményekkel jártak, amelyek több országot és politikát is érintenek. A közelmúltban tartott moszkvai amerikai–orosz tárgyalások, ahol Donald Trump elnök emberei tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnök nevében kijelölt szakértőkkel, nem hoztak érdemi áttörést. Minden résztvevő hangsúlyozta, hogy bár említést nyert a békai ügy, az Ukrajna NATO-tagsága és a területi viták kérdései továbbra is mély szakadékot mutatnak a felek között.
A tárgyalások után az amerikai delegáció lemondta a tervezett ukrán találkozót, ehelyett az ukrán küldöttség Miamiba utazott az Egyesült Államok tárgyalódelegációjával való konzultációra. Az orosz-amerikai kapcsolatokat tovább bonyolítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aktív diplomáciája, amely során nyugat-európai, kanadai és távol-keleti delegációkkal egyeztet fegyverek és pénzügyi támogatások ügyében.
Amint az amerikai béketerv megjelent a 28 pontos programjával, a hadiipari részvények hirtelen mélyrepülésbe kezdtek, ami arra enged következtetni, hogy a helyzet fokozódása éppen ellentétes hatással bír a piaci elvárásokra.
Ugyanakkor Ukrajna legnagyobb korrupciós válsága bontakozott ki, melynek következményeként már két kormányminisztérium is megbukott, sőt, Zelenszkij kabinetfőnöke és más vezetők is érintettek. Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) együttműködik az FBI-jal, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy folyamatosan szemmel kísérje a helyzetet anélkül, hogy hivatalosan beavatkozna.
Nyugat-Európában Macron francia elnök véleménye azt sugallja, hogy a korrupció nem egyedi eset, mivel Franciaországban is hasonló problémák állnak fenn, de az ukrán helyzet már rendszerszintűvé vált. Eközben a német menekültügyi politikák is szigorodtak, ahogy Berlin a nem dolgozó ukrán férfiakat visszaküldte volna hazájukba, míg a havi támogatás csökkentését is bejelentették.
Az Egyesült Államok béketervében Oroszország visszavételét javasolták a G8-as csoportba, amit Kaja Kallas észt politikus határozottan elutasított. Macron a közelmúltban már egy európai béketervet is javasolt, figyelmen kívül hagyva Washingtont.
Ugyanakkor Brüsszelben három uniós politikust is letartóztattak korrupcióval kapcsolatos vádak alapján, de a politikai elit reakcióján nem volt érezhető változás, és a letartóztatottak korábban végzett munkáját is próbálták kiemelni.
Az Európai Unió, élén Ursula von der Leyennel, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nyugat-Európában lévő orosz vagyont átadják Ukrajnának, bízva abban, hogy a pénzt az orosz jóvátételből folyósítják a háború után. Számos politikai elemző úgy véli, hogy ennek az esélye azonban rendkívül csekély, hiszen az oroszok még mindig erősebb helyzetben vannak a háborúban.
Belgium miniszterelnöke, akinek az országában 140 milliárd euró orosz vagyon található, elutasította ezt a tervet, mivel úgy véli, hogy a második világháború alatt sem történt hasonló vagyonelkobzás. Ezen kívül kijelentette, hogy Oroszország a háborúban felülkerekedett, szembehelyezkedve a brüsszeli narratívával.
Hétfőre ráadásul a kazah kormány hivatalosan tiltakozott Kijevhez, mivel az ukránok a kazah nyersanyagvezetékek ellen intéztek támadást, amely súlyosan érinti Kazahsztán olajexportját. Az ukránok azonban a kazahok tiltakozása mellett sem hallgattak, válaszuk pedig inkább az ukrán városok orosz bombázásai ellen irányult.
A konfliktus nagyléptékű hatásait tovább fokozza, hogy a turizmus is megélénkülhetett, mivel két ukrán hajót török vizeken támadás ért, aminek következtében Ankara hivatalosan tiltakozott.
Összegzés
A helyzet egyre bonyolultabbá válik, és világosan látszik, hogy a háború következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain. A nemzetközi közösség reakciója, a belső politikai feszültségek és a gazdasági következmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ nem lett biztonságosabb.
Forrás: magyarnemzet.hu/velemeny/2025/12/vilag-haboru-orosz-ukran-europa-usa
