EU–USA Kereskedelmi Megállapodás: Működő Korrupció?
Az EU és az Egyesült Államok közötti új kereskedelmi megállapodás sokak számára győzelemként tűnhet fel, de a háttérben komoly kérdések merülnek fel a valós előnyöket illetően. Az uniós vezetés 15%-os általános vámot tervez bevezetni az amerikai exporttermékekre, amelyből a gyógyszeripari és fémipari termékek kivételt képeznek. Cserébe Európa elkötelezi magát, hogy 750 milliárd dollárnyi energiaforrást vásárol, valamint 600 milliárd dollárnyi amerikai befektetést is vállal.
Az Alapvető Kérdések
A megállapodás lényegét és hatását azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. A korábbi, jobb feltételekhez képest a vámtételek növekedése részben visszalépés, hiszen már az áprilisi 20%-os vámtételhez képest is csupán kis előrelépést jelent a mostani 15%. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a piaci aránytalanságok megoldatlanok maradtak, és továbbra is azok a nagyvállalatok profitálnak, amelyek a háttérben valódi hatalommal bírnak.
Ursula von der Leyen és Donald Trump Taktikája
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, láthatóan elfogadta Trump számos követelését, a viszontvámokkal való fenyegetésekkel ellentétben. Az egyezmény aláírása egy újfajta amerikai hozzáállás jegyében történt, amely a versenyképesség növelésére irányul az Egyesült Államokban. A 70%-ban kontinensünkről importált gyógyszerek jól példázzák az USA és az EU közötti függőséget.
Az Energiahordozók és a Befektetések Szerepe
A megállapodás keretében az energiahordozók vásárlása is része a játéknak, hiszen az Egyesült Államok már most is fő energiaszállítója Európának. De vajon valóban megéri-e az ilyen jellegű függőség, amikor a jogi és gazdasági keretek a globális piacon egyre inkább a nagyvállalatok érdekeit szolgálják? Az EU számára az üzleti együttműködés természetesen egyet jelent a stratégiai érdekekkel, de ki fizeti meg ennek a valós árát?
A Jövő Kérdései
Fontos kérdés a megállapodás hosszú távú következményei. A vámoktól mentesült iparágak mellett a kiszolgáltatott helyzet, amely a nagyvállalatok erőfölényével válik egyre hangsúlyosabbá, súlyos töréseket okozhat a versenyképesség terén. Az EU és az Egyesült Államok viszonya tehát mostantól nemcsak gazdasági, hanem politikai játszma is, amely mögött komoly érdekek húzódnak meg.
A megállapodás hatalmas értékű tranzakcióknak ígérkezik, de vajon mennyire lesznek képesek az európai országok helytállni a globális piacon? Azok a gazdasági tényezők, amelyek már most jelen vannak, nemcsak a jövőbeli kereskedelmi viszonyokat, hanem az állampolgárok életét is alapvetően befolyásolják.
