Száműzött terv: Közös európai hadsereg Brüsszelből
Brüsszel újra előrántotta a közös európai hadsereg megvalósításának tervét, amely cseppet sem üdvözlendő fejlemény. Andrius Kubilius, az uniós védelmi biztos, már meg is fogalmazta az elképzelést, miszerint egy százezres állandó hadsereg felállítása szükségessé vált a globális fenyegetésekkel szembeni védekezés érdekében. A helyzet azonban korántsem annyira egyszerű, mint amilyennek látszik.
A terv a biztonsági intézkedések újraszervezéséről szól, amely fokozott központosítást indítana el az EU-n belül. Ennek következtében nemcsak a tagállamok döntési jogát csökkentené, hanem új alapokra helyezhetné a hadügyi politikákat. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója figyelmeztetett: a javasolt rendszer ellentében áll az uniós jogalkotással, amely egyértelműen kinyilvánítja, hogy a védelempolitikát a tagállamok közös, egyhangú döntésein alapuló együttműködés keretei között kellene működtetni.
Kubilius érvelése szerint a tagállami hadseregek különbözősége gyengíti Európát és ezáltal sürgős szükség van közös katonai erőre. Azonban nemcsak a döntéshozatali struktúra átalakítása, hanem a szuverenitás csökkentése is felmerül a javaslat kapcsán, amely konkrétan azt jelenti, hogy a katonai döntések egy része kikerülne a nemzeti alkotmányos ellenőrzés alól.
Alkotmányos aggályok az uniós közös hadsereg tervezete kapcsán
Ifj. Lomnici Zoltán arra is rámutatott, hogy a brüsszeli terv még a NATO-szabályokkal is szemben áll, hiszen az EU-nak tiszteletben kellene tartania a tagállamok egyedi biztonság- és védelempolitikai struktúráit. Az uniós szerződések világosan fogalmaznak: a tagállamoknak megvan a joguk a saját biztonsági politikájuk feletti ellenőrzésre, ami a közös hadsereg javaslatával ellentétes irányban mozdulhat el.
Az elképzelés nemcsak jogi problémát vet fel, hanem kihatással van a demokratikus elszámoltathatóságra is. Lomnici azt állítja, hogy Magyarország számára ez kiemelten érzékeny kérdés, hiszen az alaptörvény világosan rögzíti, hogy a Magyar Honvédség irányítása a hazai politikai testületek kezében van. Amennyiben Brüsszel döntési jogokat akar átadni, a katonai erő alkalmazásáról szóló döntések ezáltal a magyar alkotmányos szervek ellenőrzése alól kikerülnének.
Más államok tapasztalatai és a közvélemény hangja
Nemcsak Magyarország, hanem más európai országok is érezhetik a közös hadsereg irányába tett lépéseket fenyegetésnek. Például Ausztria alkotmánya rögzíti a tartós semlegességet, és az osztrák társadalom többsége évek óta ellenzi az uniós hadsereg tervét. Az osztrák közvélemény eddigi felmérései szerint 2025-ben az osztrákok 78%-a a semlegesség fenntartását akarta.
A Századvég kutatása múlt év óta azt is mutatta, hogy a magyar társadalom is széleskörűen ellenzi az ukrajnai katonai bevetéseket, ami a szuverenitás megvédésének fontos értékét tükrözi. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a magyar lakosság elutasítja a háborús eszkalációt, és szuverenitásukat alapvető prioritásnak tekintik.
Összefoglalva: a brüsszeli közös hadsereg terve nemcsak jogi, hanem politikai és társadalmi szempontból is komoly problémákat vet fel. Az EU szándékai helyett a tagállamok biztonságának, szuverenitásának és demokratikus kereteinek megőrzése kulcsfontosságú a jövőbeni védelempolitikai döntésekben.
Forrás: Magyar Nemzet
Forrás: magyarnemzet.hu/kulfold/2026/01/hadsereg-europai-brusszel-lomnici-zoltan-figyelmeztet
