Lilába borul a világ a koraszülöttekért
November 15. a koraszülöttek világnapja. Magyarország kiemelten érintett, mert a koraszületések aránya jóval meghaladja a nyugati átlagot. Az idő előtt érkezett gyermekek életben maradásáért vívott küzdelem az érzelmi megpróbáltatások mellett komoly nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a csúcstechnológiás kórházi ellátás, a szociális kifizetések és a családokra háruló fejlesztések százmilliókat emésztenek fel.
Magyar úttörők a koraszülött-ellátásban
A szervezett ellátás alapjait 1954-ben Surányi Gyula gyermekgyógyász tette le a Schöpf-Merei Ágost Koraszülő és Koraszülött Kórház megalapításával. Az 1970-es évek közepén Kiszel János professzor hozta létre az első modern hazai perinatális intenzív centrumot a Baross utcai női klinikán, meghonosítva a gépi lélegeztetést és az inkubátorfejlesztést. A nem intenzív osztályon született babák biztonságos szállítását Somogyvári Zsolt neonatológus oldotta meg, aki 1989-ben megszervezte a Peter Cerny Alapítványt és az első magyarországi mozgó koraszülött-intenzív mentőszolgálatot. A családbarát ellátás meghonosítása Szabó Miklós professzor és Nádor Csaba főorvos nevéhez fűződik, akik a zéró szeparáció elvét és a kengurumódszert vezették be.
Naponta több százezer forintos ráfordítás
A perinatális intenzív centrumok működtetése a kórházi szektor egyik legköltségesebb szegmense: az inkubátorok, a gépi lélegeztetés, a speciális készítmények és a huszonnégy órás szakszemélyzet fenntartása naponta több százezer forintot igényel babánként. Évente mintegy ezerkétszáz ezerötszáz gramm alatti újszülött születik idehaza. Egy ezer gramm alatti extrém koraszülött több hónapos kezelésének költsége elérheti a tíz-húsz millió forintot.
Százmilliók a civilektől
A speciális koraszülöttmentés és az eszközbeszerzés jelentős részben adófelajánlásokra épül. Idén 1,8 millió adózó több mint 21 milliárd forintot irányított át a regisztrált civil szervezetek valamelyikének. A legnépszerűbb száz szervezet közül a gyermekgyógyítással foglalkozó alapítványok együttesen 2,71 milliárd forintot kaptak, 192 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. Több mint harminc, kifejezetten koraszülöttekkel foglalkozó szervezet évente 350–400 millió forintnyi egyszázalékos forrást mozgósít.
A lista élén évtizedek óta a Peter Cerny Alapítvány áll: 2026-ban 127,4 millió forintnyi felajánlásban részesült, ami több mint 10 százalékkal haladja meg az előző évi 115,2 milliót. A Mohu Mosolyra váltó programjában az első fél évben három gyermekgyógyító szervezet között több mint 109 millió forint oszlott meg.
Óriási teher a családokon
Az 1500 gramm alatti súllyal született gyermekek után a gyed a gyermek hároméves koráig jár, plafonja havi bruttó 451 920 forint. A tartós egészségkárosodással küzdő gyermekek egyik szülője azonban hosszú évekre kiszorulhat a munkaerőpiacról; a gyermekek otthongondozási díja havi bruttó 322 800 forintos közvetlen kifizetést jelent. A korai intervenció és a gyógypedagógiai ellátás a szűkös kapacitások miatt jelentős részben a magánszektorba csatornázódik: egy-egy Dévény-kezelés vagy speciális gyógytorna alkalmanként 12–20 ezer forintba kerül, ami a tápszerekkel és segédeszközökkel együtt havi száz-százötvenezer forintos terhet ró a szülőkre.
Horgolt polipok és élő ének
A Koraszülöttekért Országos Egyesület által meghonosított Korip-programban százszázalékos pamutból horgolt apró polipok csavart karjai a köldökzsinórra emlékeztetik a babákat, akik így nem húzzák ki a szonda- és infúziós csöveket, miközben stabilizálódik a szívverésük. Eddig több mint harmincezer sterilizált korip jutott el a hazai kórházakba. A 2014-ben indult A te hangodat ismerem programban zenei szakemberek élő énekkel segítik a szülőket abban, hogy saját hangjukkal teremtsenek kapcsolatot gyermekükkel; a kutatások szerint ez csökkenti a stresszhormonszintet és rövidíti a kórházi ápolási időt.