Több mint hatvanmilliárdot vágnak le a közmédia költségvetéséből – leépítések és műsormegszüntetések a Tiszánál
A Tisza-kormány nem csupán takarékoskodásra, hanem a közmédia eddigi működésének radikális átalakítására készül. A péntek éjjel benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslatból kiderül: több mint 61 milliárd forintot vágnának le a közmédia állami támogatásából, miközben már megkezdődtek a létszámleépítések, műsorokat vesznek le a képernyőről, rádióadókat szüntetnek meg, és több televíziós csatorna jövője is kérdésessé vált. A kormány a korábbi pazarlás felszámolására hivatkozik, egyelőre azonban kérdéses, hogy a drasztikus forráscsökkentés és a leépítések után milyen műsorkínálat marad a közmédiában.
Az MTVA átszervezésével párhuzamosan drasztikusan csökken a közmédia állami támogatása, miközben több csatorna és műsor jövője továbbra is bizonytalan.
Új szervezetek, tisztázatlan finanszírozás
A pénzügyi megszorításokat a közmédia teljes szervezeti átalakítása kíséri. A nyáron elfogadott médiatörvény-módosítás nyomán az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összevonásából létrejött a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., miközben a Magyar Távirati Iroda önálló nonprofit társaságként működik tovább. Az új rendszerben mindkét szervezet felett a Független Közmédia Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A testület dönt a vezérigazgatók, a felügyelőbizottságok és a könyvvizsgálók személyéről, továbbá jelentős gazdálkodási kérdésekben is jóváhagyási joggal rendelkezik.
Az Országgyűlés szeptemberben megválasztotta a Független Közmédia Testület első hat tagját, miután a tiszás többség a parlamenti bizottságban korábban kétszer is leszavazta az ellenzéki frakciók jelöltjeit. A testület függetlensége így már a megalakulásakor politikai viták kereszttüzébe került. A közmédia irányításában ráadásul nem ez az egyetlen testület. A Médiatanács továbbra is hatósági feladatokat lát el, míg a költségvetés előkészítésében a Közszolgálati Költségvetési Tanács működik közre. Utóbbi véleményezi az egyes társaságok pénzügyi terveit, a támogatások mértékéről azonban végső soron az Országgyűlés dönt.
A finanszírozás átláthatóbbá tételére ugyanakkor még várni kell: a törvénymódosítás értelmében 2028-tól három évre szóló, külön törvényben elfogadott közmédia-költségvetés készülne, amelyben az egyes szolgáltatások támogatását is nevesíteni kell. A 2027-es esztendő így átmeneti év marad, amelyben az új intézményrendszernek már a jelentősen csökkentett forrásokból kell gazdálkodnia.
Már a választás előtt célkeresztbe került a közmédia
Magyar Péter már a választási kampányban világossá tette, hogy győzelme esetén gyökeresen átalakítja a közmédiát: a közszolgálati hírszolgáltatás felfüggesztésével és a szervezet átalakításával fenyegetőzött, miközben a közmédiát rendszeresen a Fidesz propagandagépezetének nevezte. A választási győzelmet követően július 7-én le is állították az M1 folyamatos hírcsatorna-funkcióját, és kezdetét vette az intézmény átvilágítása. Az átmeneti vezetés azzal indokolta a változásokat, hogy a korábbi működéstől megszabadulva független közszolgálati médiát kíván létrehozni.
Az ígért megújulásból egyelőre leginkább a leépítések és a megszüntetések láthatók. A Tisza-kormány a korábbi pazarlás felszámolására hivatkozik, ám miközben már 61 milliárd forinttal csökkentené a közmédia támogatását, továbbra sem világos, milyen műsorokkal, intézményekkel és létszámmal kívánja biztosítani a közszolgálati feladatok ellátását.
