Hihetetlen számok: a képviselők elé került a jövő évi költségvetés terve
A 2027-es költségvetés sarokszámai és a kedden benyújtott adótörvények alapján a kormány a 603 ezer állami alkalmazottat érintő, összesen 677 milliárd forintos bérintézkedési csomagot szinte kizárólag a „nettó keresetnövekedés” mutatójával kommunikálja. A kabinet ezzel összemossa a tényleges munkáltatói alapbéremelést a minimálbér 9 százalékra csökkentett személyi jövedelemadójával, valamint a bruttó 680 ezer forintos jövedelemhatárig fokozatosan kifutó adójóváírás hatásával.
Érdemes felidézni a kampányígéretek közül a béremelésekre vonatkozókat, mert a költségvetés számai ettől jelentősen eltérnek. Ellenzékben Magyar Péter és a Tisza Párt programja egyértelműen a munkavállalók bruttó alapbérének emelését célozta meg, számos ágazatban azonnali, még 2026-os hatályú beavatkozást sürgetve. Azok a választók, akik emiatt szavaztak a Tiszára, most meglehetősen csalódottak lehetnek.
Minimálbér: 533 600 forint helyett adójóváírás
Magyar Péter 2027-re bruttó 533 600 forintos, 2030-ra pedig bruttó egymillió forintos kötelező legkisebb munkabért ígért, amelyhez állami adócsökkentést és vállalkozói támogatást helyezett kilátásba a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Ehhez képest az idei 322 800 forintos minimálbér után a kormány csupán az adójóváírásra hivatkozik, amely bruttó béremelés nélkül havi 20 ezer, évente 240 ezer forintot hagy a munkavállalóknál. A munkaadók a kormányzati adócsökkentésbe kapaszkodva mindössze 4 százalékos bruttó emelést ajánlanak a 2024-es hároméves bérmegállapodásban rögzített 14 százalék helyett.
Szociális és gyermekvédelmi ágazat: elmaradt bérrendezés
A választási programban általános, a gyermekvédelemben pedig azonnali, 25 százalékos bruttó bérfejlesztés szerepelt, amelyet a kormányfő még idén júliusban is őszre vagy legkésőbb az év végére ígért a mintegy 90 ezer érintettnek. Az idei bérrendezés elmaradt, 2027-től pedig 101 ezer dolgozó csak az adóváltozásokkal együtt számíthat átlagosan 17,8 százalékos emelésre a 25 százalékos vállalás helyett.
Kulturális szféra: nulla százalékos tényleges béremelés
A közgyűjteményekben és közművelődésben dolgozóknak szintén 25 százalékos általános alapbéremelést és többéves, kiszámítható bérpályát vállaltak. Ehelyett Magyar Péter 10,7 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett be. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint az adójóváírás beszámítása miatt ez a gyakorlatban nulla százalékos tényleges béremelést jelent.
Egészségügy: 250 milliárd helyett 192 milliárd forint
A Tisza Párt vállalása szerint az ágazatra fordítható 500 milliárd forintos többletkeret legalább felét, tehát minimum 250 milliárd forintot a szakdolgozói bérek emelésére kellett volna fordítani. 2027-ben a 123 ezer szakdolgozó arra számíthat, hogy a bérük az alapbéremelések és az adócsökkentés együttes hatására is csupán átlagosan 17 százalékkal nő nettóban, a célra pedig mindössze 192 milliárd forintot különítettek el.
Rendvédelem: európai fizetések helyett 15 százalékos emelés
Európai szintű fizetéseket ígért a Tisza, amiből annyi maradt, hogy a hivatásos állomány, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a tűzoltók egységesen 15 százalékos emelést kapnak.
Tüntetéseket helyeztek kilátásba
A kulturális és a rendvédelmi dolgozók is tüntetéseket helyeztek kilátásba a be nem tartott ígéretek miatt.
Nincs fedezet az anyák szja-mentességére és a 14. havi nyugdíj második lépcsőjére
Míg az Orbán-kormányok évről évre növelték a családok támogatását és a nyugdíjakat, a következő esztendőben a folyamat megtorpan. A negyven év feletti, kétgyermekes anyák szja-mentessége nem léphet életbe, emiatt nők százezreinek csökken a nettó jövedelme. Emellett a 14. havi nyugdíj bevezetésének második lépcsője sem épül fel: 2,5 millió nyugdíjast érint az, hogy 2027-ben nem kapják meg az előző kormány által megígért, ám a Tisza által törvénybe nem iktatandó extra összeget, ami a havi nyugdíjuk második hetének értékét jelentené.
