Progresszív hálózatok a magyar katolikus egyházban
A neomodernista lobbihoz kötődő püspökök, teológusok és szerkesztőségek kapcsolatrendszerét vizsgálja egy elemzés, amely szerint e körök tevékenységében megjelennek a római katolikus egyház eredeti tanításának határait feszegető vagy azokkal ellentétes progresszív törekvések. Ezek közé tartozik a hagyományos egyházi struktúrák átalakítása, a világiak és a nők döntéshozatali szerepének bővítése, valamint a kötelező papi cölibátus felülvizsgálatának lobbija. Az elemzés szerint ezekhez a körökhöz köthető a szexuáletikai tanítás megváltoztatásának igénye is, amelynek hátterében a genderlobbi is felsejlik.
A Szemlélek portál és alapítói
A Hodász Gábor Ferenc, Várszegi Imre Asztrik korábbi pannonhalmi főapát és Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök által alapított Szemlélek portál első ránézésre elítélőleg nyilatkozik a „politikai kereszténységről”, mégis kivételt tesz, amikor a liberális, progresszív európai narratívához illeszkedő cikkeket vagy egyházi személyek megnyilatkozásait közli. A portálon megjelent írások között szerepel a keresztények és a melegházasság engedélyezésének kérdése, a Budapesti Büszkeség menetére vonatkozó tudnivalók, valamint a Pride betiltásának margójára írt cikk. Az oldal 2021 áprilisi alakulásakor a párbeszéd, a nyitottság és a közösségi gondolkodás célkitűzéseit fogalmazta meg a keresztény értékrend alapján, és szoros együttműködésben áll a Telex-szel.
Folyóiratok és szerkesztőségek
A Szemlélekhez kapcsolódó Megújul a szinodális gondolkodás hazai népszerűsítésében vállal szerepet, kiadványokkal, konferenciákkal és közösségi programokkal közvetíti az elveket az egyházi intézmények és a plébániák felé. Az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatban egyik legbefogadóbb Timothy Radcliffe bíboros magyarországi programjait is támogatta, akinek egyik beszélgetőtársa Görföl Tibor teológus volt. A kapcsolatrendszer régebbi műhelye az 1986-ban alapított Egyházfórum, amelyet a hazai progresszív katolicizmus korai, szakmaibb fórumaként jellemez az elemzés. Wildmann János alapító egyik kiemelt célja a marxista társadalomelemzéseken is alapuló felszabadítási teológia népszerűsítése volt; alapítótársához, Paul M. Zulehner osztrák teológushoz az egyházi struktúrák átalakítása, a szinodalitás erősítése, a női papság kérdésének felvetése és a kötelező cölibátus felülvizsgálata is kapcsolódik.
Régi és új folyóiratok
Az 1965-ben Münchenben indult Mérleg önmeghatározása szerint független, ökumenikus tájékozódású katolikus szemle, amely a II. vatikáni zsinat nyomán megújuló gondolkodást és a nyugati szellemi élet eredményeit közvetíti, elsősorban kortárs reformteológiai tanulmányokat közöl. A jelentős egyházi presztízzsel rendelkező Vigilia az utóbbi évtizedekben politikai és teológiai értelemben a progresszív nézetek felé tolódott. Az 1972-ben többek között Henri de Lubac és Hans Urs von Balthasar részvételével alapított Communio magyar kiadása 1993-ban indult; egyes tanulmányai a zsinat előtti katolicizmust meghaladottként láttatják. A Várszegi Asztrik által alapított Pannonhalmi Szemle saját bemutatkozása szerint a hagyományos felekezeti lap szerepe helyett kulturális párbeszédre törekszik, és a kultúrát önértékű szellemi valóságnak tekinti.
Gyerekasztal és visszatérő szereplők
A sajtótermékek mellett a 2025-ben alakult Gyerekasztal gyermekvédelmi munkacsoport is felkerült a kapcsolati térképre; a kezdeményezés újságírókat, civil szereplőket és egyházi személyeket fog össze, tagjai között említik Hodász Andrást és Dobszay Benedek ferences szerzetest. Az elemzés kiemeli, hogy alapítói közül az azonos nemű párok örökbefogadását támogató Gyurkó Szilvia államtitkári, Feledy Botond pedig külügyi intézeti vezetői kinevezést kapott, de továbbra is a munkacsoport tagja maradt. Az elemzés érdemi gyermekvédelmi eredményeket hiányol, és elsősorban a papokat érintő visszaélési ügyek nyilvánosságának növelését tulajdonítja a kezdeményezésnek. A felrajzolt kapcsolatrendszer középpontjában olyan szereplők állnak, akik egyszerre több szerkesztőségben, egyházi kezdeményezésben és rendezvényen jelennek meg; az átfedések teszik lehetővé, hogy egy szűkebb szellemi kör több fórumon is alakítsa a magyar katolikus közbeszédet. A püspöki háttérben Beer Miklós és Várszegi Asztrik szerepét emeli ki az elemzés, a történeti és tudományos kapcsolatok között Wildmann János, Mártonffy Marcell és Máté-Tóth András nevét idézi, a nemzetközi kapcsolatrendszerben Csiszár Klárának tulajdonít hangsúlyos szerepet linzi egyetemi tisztségei és szinodális megbízatásai miatt, Török Csaba esetében pedig a Nemzetközi Teológiai Bizottságba történt kinevezést hangsúlyozza.
